A piaci reakciók kiszámíthatatlansága

Az Izraelben és a Gázai övezetben zajló konfliktus felkeltette a világ figyelmét, és aggodalmakat keltett a pénzügyi piacokra gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban. Meglepő módon a helyzet komolysága ellenére a tőzsde, különösen az olajárak nem a várt módon reagáltak. Ez felveti a kérdést, hogy a pénzügyi piacok megbízható indikátorai-e a geopolitikai következményeknek.

A közelmúlt eseményei azonban, mint például a húszi lázadók által a Vörös-tengeren elkövetett hajórablások, amelyek miatt a szállítási óriások, mint például a Maersk, kénytelenek voltak leállítani a Vörös-tengeren áthaladó forgalmat, olyan bizonytalanságot okoznak, amely megkérdőjelezi a piacok előrejelző képességét.

Ez rávilágít arra, hogy a piaci feltételezések nem mindig helytállóak, és kihangsúlyozza, hogy a befektetőknek óvatosan kell megközelíteniük az elemzéseket. Bár az általános vélemények szerint a helyzet esetleges kiéleződését sikerül majd kordában tartani, a történelem arra tanít bennünket, hogy a piacok nem mindig képesek pontosan megjósolni a háború kimenetelét.

Vessünk egy pillantást a fenti grafikonra. Az S&P 500 index alakulását ábrázolja, amely az amerikai tőzsdéken kereskedett 500 legnagyobb vállalatot tartalmazza.

Bár a két konfliktus után meglehetősen éles értékesítést láthatunk, a következő hónapokban az index visszatért a korábbi csúcsok környékére. Fontos megjegyezni, hogy mindkét konfliktus még javában tart, és még az sincs kizárva, hogy a háború akár egy nem várt fordulatot vegyen, mivel az olyan események, mint az energiapiaci válság vagy e háborúk egyéb "tünetei" továbbra is hatással lehetnek a pénzügyi piacokra.

Warren Buffett kontrariánus nézete a háborúról és a piacokról

Az, hogy Buffett a 2014-es orosz-ukrán konfliktus idején nem volt hajlandó részvényeket értékesíteni, bizonyítékul szolgál arra a meggyőződésére, hogy a pénz értéke a háború idején hajlamos csökkenni. A készpénz gyűjtögetése helyett a részvényekbe való befektetést és az alacsonyabb árfolyamokon történő vásárlás lehetőségének megragadását támogatja.

Ez a kontrariánus álláspont Buffett meggyőző teljesítményén alapul, és hangsúlyozza a hosszú távú jövőkép fenntartásának fontosságát, valamint azt, hogy háború idején ne reagáljunk a piaci ingadozásokra.

Buffett személyes befektetési útja a második világháború alatt erőteljes példaként szolgál, amely jól szemlélteti az amerikai vállalatok hosszú távú prosperitását a háborús nehézségek ellenére.

Az „Omahai bölcs” 1942-ben, 11 éves korában, a háborús megpróbáltatások közepette vásárolta első részvényeit. Erre a döntésére visszagondolva Buffett megjegyzi, hogy ha a 115 dollárt, amelyet három Cities Service részvényre váltott, egy S&P 500-as alapba fektette volna, akkor 2019-re figyelemre méltó, 5288-szoros nyereségre tett volna szert.

Ezzel szemben az aranyba való befektetés ebben az időszakban lényegesen alacsonyabb hozamot eredményezett volna. Ez a történelmi perspektíva megerősíti Buffett tanácsát, miszerint az amerikai vállalatok még háborús időkben is képesek hosszú távon fejlődni, és a produktív eszközök tartós értéke háttérbe szorítja a geopolitikai események okozta rövid távú bizonytalanságot.

A fenti grafikon alapján egyértelműen látható, hogy a globális konfliktus minden másra hatással volt, csak a részvénypiacoknak nem. Ez a tendencia az Egyesült Államok számára a legkedvezőbb, mivel a 20. és 21. században egyetlen nagyobb háború sem sújtotta ténylegesen az amerikai kontinenst. A háborúk gyakran a katonai-ipari központok nagyobb mértékű kiadásait eredményezték, és lehetővé tették az USA számára, hogy profitáljon a jelentősebb globális konfliktusokból, ezáltal lendületet adva a piacoknak.

Hasonlóképpen, a fejlett világ nagy részét nem érintette egyetlen komolyabb háború sem, az ukrajnai konfliktus számottevő kivételével, míg az utóbbi időben a legtöbb globális konfliktus a Közel-Keleten és Ázsiában zajlott, bár sokuknak az egész világon érezhető következményei voltak, mint például az Európát a mai napig sújtó migránsválság.

A piaci dinamika és lehetőségek a zűrzavar közepette

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan hat a háború a piacokra, bele szükséges mélyednünk a piaci folyamatok dinamikájába és a befektetői pszichológiába. Bár a háború félelmet és bizonytalanságot kelt, a történelem azt mutatja, hogy a kezdeti piaci reakciók nem feltétlenül tükrözik pontosan annak hosszú távú hatását. A pénzügyi piacok ellenállóak, és képesek kiheverni a háború hatásait.

Buffett sikere az iraki háború idején mintaértékű példa arra, hogy a tapasztalt befektetők hogyan képesek megtalálni a lehetőséget a káosz kellős közepén. A mai rémült piacok bőséges lehetőségeket kínálnak azon befektetők számára, akik Buffett "Légy mohó, amikor mások félnek" megközelítését alkalmazzák. A káosz és a bizonytalanság olyan környezetet teremtenek, amelyben az egyes pénzügyi eszközök a pánikszerű értékesítések következtében alulértékeltek lehetnek, és így az éles eszű befektetők lehetőséget kapnak a nyereséges vállalkozások kihasználására.

Warren Buffett az iraki háború alatt hozott befektetési döntései újabb példaként szolgálnak a kontrariánus megközelítésre. A Berkshire Hathaway ebben az időszakban virágzott, Buffett pedig olyan stratégiai lépéseket tett, mint a nagyvállalatok felvásárlása.

A háború pszichológiai dimenziója és a piacokra gyakorolt hatása kulcsfontosságú a piaci reakciók megértése szempontjából. Bár a háború kétségtelenül félelemmel és bizonytalansággal jár, alapvető jelentőségű, hogy felismerjük a piaci reakciók mögött meghúzódó pszichológiát. A befektetők a geopolitikai eseményekre gyakran spontán módon reagálnak, és pánikszerűen értékesítik értékpapírjaikat. A történelem azonban azt bizonyítja, hogy ezek a kezdeti reakciók nem feltétlenül tükrözik hűen a piacokra gyakorolt hosszú távú hatást.

Legyen félénk, amikor mások mohók, és legyen mohó, amikor mások félnek

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a fegyveres konfliktusok és a pénzügyi piacok közötti kapcsolat sokrétű és kiszámíthatatlan. Warren Buffett kontrariánus nézete a produktív eszközök hosszú távú értékére és azok állóképességére való összpontosítást javasolja.

A rövid távú bizonytalanságok ellenére a történelem azt bizonyítja, hogy a piacok rugalmasak és talpra képesek állni. Azon befektetők számára pedig, akik továbbra is rendületlenül hűek maradnak a jó befektetési elvekhez, bőséges lehetőségek kínálkoznak majd fel. A kétségbeesett piacokkal szemben egy optimista üzenet mutatkozik: a befektetők éppen ezekben a kihívásokkal teli időszakokban fedezhetik fel a rejtett lehetőségeket és így hosszú távon jelentős nyereséget biztosíthatnak maguk számára.

Hosszú távú szemléletet alkalmazva a befektetők leküzdhetik a bizonytalanságot, és hasznot húzhatnak a geopolitikai bizonytalanságokból. Buffett stratégiája arra tanít bennünket, hogy maradjunk nyugodtak, gondolkodjunk hosszú távon, és keressük a lehetőségeket akkor is, amikor a tőzsde kissé megbolondul.

Tehát legközelebb, amikor a tőzsde és a pénzügyi piacok bizonytalannak tűnnek, emlékezzenek Warren Buffett szavaira: "Legyen mohó, amikor mások félnek". Ezekben a bizonytalan időkben találhatják meg a legjobb lehetőségeket, és biztosíthatják maguknak a hosszú távú sikert. Sikeres befektetést!

A befektetés mindig a pénzügyi piacok alakulásának kockázatával jár. A befektetés kockázatáról bővebben ezen blogbejegyzésünkben olvashat.