Az ETF-ek dekódolása: Útmutató kezdőknek

Kezdjük a legelején. Tudta, hogy a világ első ETF-jét 1990-ben indították el a torontói tőzsdén (TIPs 35) Kanadában. Három évvel később a State Street Global Investors elindította az S&P 500 Trust ETF-et (SPDR, vagy röviden „spyder”; SPY), az első amerikai ETF-et, amely ma több mint 500 milliárd dolláros vagyonával egyben a világ legnagyobb befektetési alapja. Egyetlen alapból 1993-ban 102 alapra 2002-ben és 2009 végére pedig közel 1000-re nőtt az amerikai piac.

Az első két európai ETF pontosan 10 évvel az első kanadai ETF után látott napvilágot. Pontosabban 2000 áprilisában a német tőzsdén (Deutsche Boerse) vezették tőzsdére az első két ETF-et (Euro Stoxx 50 és Stoxx Europe 50).

Mik az ETF-ek és hogyan működnek?

Az ETF-ek vagy tőzsdén kereskedett alapok olyan alapok, amelyekkel tőzsdén kereskednek. Az ETF-ek a befektetési alapokhoz hasonlóan több befektető tőkéjét egyesítik, amelyeket egy független harmadik fél kezel, összevont pénzügyi befektetés céljából. 

De mit is képviselnek ezek az alapok? Az alapok olyan eszközök, amelyek célja, hogy a befektetők szélesebb körének biztosítsanak hozzáférést a pénzügyi piacokhoz. Részvényeket bocsátanak ki, amelyek a nyilvánosság számára állnak rendelkezésre, és ezek a részvények az alap teljes tőkéjének egy részét képviselik. Miután az alapok összegyűjtötték a részvények értékesítéséből származó bevételt, az alap tovább osztja azt különböző befektetésekre. Ez a közös befektetési koncepció lehetővé teszi az alapok számára, hogy a tőkét különböző befektetési eszközökbe fektessék be, végső soron minden befektető számára a befektetett tőkének megfelelő hozamot biztosítva.

Egyszerűen fogalmazva, gondoljon az alapra úgy, mint egy közös ajándékra a kollégája születésnapjára. Tegyük fel, hogy 9 kollégájával megegyezik, hogy mindegyikük 10 ezer forinttal járul hozzá, így 90 ezer forint gyűlik össze, ami elég egy hétvégi kiruccanásra egy olyan helyre, amelyről a kollégája már régóta álmodik. Minden kolléga hozzájárul a saját részével, és az alap, mint szervező a tőkét a csoport kívánságainak megvalósítására fordítja. Egyedül egyikük sem engedhetne meg magának egy ilyen ajándékot, de a közös befektetéssel ez lehetővé válik.

Ez az alapok működésének lényege - lehetővé teszik a kisebb befektetők számára, hogy olyan értékpapírokba fektessenek be, amelyekhez egyedül nem férnének hozzá. Hasonló működési elv vonatkozik az ETF-ekre is. Az ETF-ekkel nagyon olcsón, akár alacsony összegért is jól megosztott kockázatú befektetéshez juthat. A hatékonyságukkal ma már csak kevés dolog hasonlítható össze.

Az ETF-ek és a befektetési alapok közötti különbség

Bár az ETF-ek és a befektetési alapok alapjai azonosak, mégis vannak különbségek közöttük. A különbség az alaprészvények vételének és értékesítésének módjában rejlik - az ETF-ek esetében ez a tőzsdén történik, míg a befektetési alapok esetében közvetlenül az alapkezelőnél.

Ez a különbség számos előnnyel jár. Először is, a tranzakciós költségek jellemzően alacsonyabbak, mivel azokat nem az alapkezelő, hanem a tőzsdeüzemeltető fizeti, ami a befektetők számára kedvezőbb árakat eredményez. Másodszor, az ETF-ek lehetővé teszik a napközbeni kereskedést (mint például a részvények), míg a hagyományos befektetési alapok részvényei csak a kereskedési nap zárása után vásárolhatók és adhatók el.

Ahogy korábban említettük, az aktívan kezelt befektetési alapok magasabb díjakkal rendelkeznek, mint az olyan ETF-ek, amelyek passzívan követik az indexek, például az S&P 500 mozgását.

De miért? Ez a díjkülönbség az aktív alapkezeléssel járó költségekből ered, amelyek magukba foglalják a piacot aktív kereskedéssel felülmúló teljesítményre törekvő alapkezelők díjait. Ön abban a reményben fizet az alapkezelőnek és csapatának, hogy felülmúlják a piac teljesítményét. Fontos azonban megjegyezni, hogy bár az aktív alapkezelők általában felülmúlják a teljesítményt, hosszú távon gyakran a passzív stratégiák is felülmúlják (legyőzik) őket.

Forrás: Cgcashgroup

Az olyan elemzések, mint a SPIVA (S&P Indices Versus Active) megerősítik ezt a tényt. Bár a konkrét eredmények a SPIVA egyik kiadásáról a másikra változhatnak, ugyanazok a témák vagy pontok ismétlődnek. Az egyik ilyen pont az, hogy az aktívan kezelt alapok gyakran alul teljesítik referenciaindexeiket, mind rövid, mind hosszú távon. Ezen túlmenően, még ha egyes alapok átmenetileg felül is teljesítettek a referenciaindexeiknél egy bizonyos időszakban, ritkán tartották meg ezt a teljesítményt a következő időszakokban.

Az adatok azt mutatják, hogy Európában a globális részvényekre összpontosító, aktívan kezelt részvényalapok 98%-a nem tudta tíz éves időtávon felülmúlni a piac teljesítményét. Ez a mélyen gyökerező helyzet rávilágít arra, hogy az aktív menedzserek milyen kihívásokkal szembesülnek, amikor megpróbálják igazolni költségeiket és tartósan felülmúlni a teljesítményt. Ezért a passzív ETF-stratégiákba való befektetés az átláthatóság, az alacsonyabb költségek és a hosszú távú konzisztencia révén vonzó lehetőség lehet az értékalapú befektetők számára.

Minden eszköztípusra léteznek ETF-ek

Napjainkban világszerte több mint 12 000 ETF érhető el, mintegy 600 különböző vagyonkezelő társaság révén és 12,25 billió dollár összvagyonnal. Az ETF-ek az intézményi és egyéni befektetők körében a legnépszerűbb befektetési eszközök közé tartoznak, az elmúlt években az USA-ban a napi kereskedési volumen 26-30%-át tették ki.

Az alábbi FRED-grafikonon látható, hogyan alakult az ETF-ek népszerűsége az elmúlt mintegy 15 évben, és hogy egyre többen ismerik fel a túlnyomórészt indexbefektetések előnyeit.

Forrás: Federal Reserve of St. Louis

Jelenleg különböző típusú ETF-ekkel találkozhatunk, amelyek közül a legnépszerűbbek a következők:

• Index ETF-ek: Ezeket úgy tervezték, hogy meghatározott világindexeket kövessenek. A legnépszerűbbek az S&P 500, a Stoxx Europe 600 és az MSCI world.
• Kötvény ETF-ek: Ezek az ETF-ek különböző kötvénycsomagokat követnek.
• Árupiaci ETF-ek: Ezek nemesfémekbe, nyersanyagokba vagy olajba történő befektetéseket kínálnak. Vannak különböző típusú áru ETF-ek, amelyek kizárólag egyfajta nyersanyagra vagy -csoportra fókuszálnak.
• Ipari vagy ágazati ETF-ek: Ezek az ETF-ek szűken egyetlen iparágra, például gyógyszeriparra, közművekre vagy technológiára összpontosítanak.

ETF-ek a külföldi piacokon: könnyű hozzáférést biztosítanak a külföldi piacokhoz.

Hogyan követik az ETF-ek az alapul szolgáló eszközeiket?

Két alapvető típust (replikációt) különböztetünk meg: a fizikait és a szintetikusat. A fizikai ETF esetében az ETF-szolgáltató az index mozgását tükröző, arányosan súlyozott mögöttes eszközök, például részvények megvásárlásával próbálja követni az indexet (közvetlen vagy teljes replikáció). Ha az ETF-szolgáltató az index eszközeinek csak kiválasztott összetevőit vásárolja meg, ezt nevezzük mintavételnek.

A szintetikus replikáció viszont főként pénzügyi derivatíván keresztül történik. Az ETF-szolgáltató szerződést köthet egy befektetési bankkal, amely bizonyos díj ellenében garantálja egy adott index hozamát. Ezt a módszert szintetikus (swap) replikációnak nevezik. A szintetikus replikáció szegmensében előrelépés történt a swap-pozíciók szabályozása és biztonsága terén, ami a szintetikus ETF-ek jobb megítéléséhez vezetett a befektetési kontextusban.

Diverzifikáció: az ETF-ek kulcsfontosságú előnye

A sikeres befektetés egyik legfontosabb alapelve a diverzifikáció. Ahelyett, hogy az értékpapírok szűk körébe fektetne be, vagy egyetlen eszközosztályra korlátozódna, célszerű az értékpapírok és eszközök széles körét tartalmazó, diverzifikált portfóliót létrehozni. Ez a megközelítés megvédi a vagyonát: ha az egyik befektetés kudarcot vall, a többinek kompenzálnia kellene a veszteséget. Az ETF-ek kiváló lehetőséget nyújtanak a befektetési portfólió diverzifikálásának elérésére.

A Finax vállalatánál kiemelt figyelmet fordítunk erre a tényezőre, portfólióink pedig több mint 13 000 értékpapírból állnak, amelyek több mint 92 országra vannak szétosztva. Ez a diverzitás maximális védelmet biztosít és csökkenti a befektetési kockázatot. Mint gyakran hangsúlyozzuk, ez a megközelítés biztosítja, hogy ne egy kosárba tegye minden pénzét, hanem több ezer kosárba szórja, így, ha az egyik kosarat találat éri, akkor sok más van, ahol a pénzeszközei biztonságban vannak.

Hogyan fektethetek be ETF-ekbe?

Az ETF-ek célja, hogy a befektetők számára költséghatékony utat kínáljanak a diverzifikált piaci pozícióhoz, nem utolsósorban azért, mert más kollektív alapokhoz hasonlóan a befektető részesülhet a volumen kezeléséből és az alacsonyabb tranzakciós költségekből, mint ami egy magánszemély által vásárolt mögöttes értékpapír esetében várható lenne. A befektetők diverzifikált piaci pozícióhoz jutnak hozzá egyetlen ügyleten keresztül. A legtöbb ETF, bár nem mindegyik, passzív indexkövető stratégiát is követ, ami a kezelési díjakban is tükröződik.

Körülbelül 15 évvel ezelőtt a befektetés sokkal bonyolultabb, a kínálat pedig korlátozott volt, és emellett még magas díjakkal is járt. Ma azonban a digitalizációnak és a globalizációnak köszönhetően a befektetés soha nem volt még ilyen egyszerű. A Finaxnál mindössze 5 000 forintra van szüksége ahhoz, hogy elérje mindazt, amit eddig említettünk: diverzifikáció, alacsony díjak, miközben portfólióját úgy súlyozza át hogy az elosztás megfeleljen az Ön aktuális kockázati attitűdjének, és hogy maximalizálja a befektetéssel elérhető hozamot.

Ezért nincs többé semmilyen kifogása vagy oka arra, hogy aggódjon a pénzügyi jövője miatt. Látta, hogyan vághat bele minimális tőkével, és miként foglalhatja bele a portfóliójába az egész világot. Ezért szükséges kivitorláznia a befektetés vizeire a Finax vállalatával, amely az Ön jelzőfényévé válik, és segít áthajózni minden hullámon és áramlaton, és biztonságosan elkíséri Ön által meghatározott kikötőbe, azaz befektetési céljához.