Devizakockázat a Finaxban
A Finax-nál végrehajtott befektetések devizakockázatnak vannak kitéve. Mit is kell elképzelni az ilyen kockázat alatt, miképpen lehet elhárítani és miképpen áll a kérdéshez maga a Finax? Erről talál részleteket a „Hogy csináljuk?“ sorozatunk következő cikkében. Győződjön meg róla, hogy miért festenek néha a befektetők felesleges rémképet a devizakockázatról és ismerje meg annak okait, hogy miért utasítottuk el befektetéseink árfolyamveszteségtől történő biztosítását.
Radoslav Kasík | Befektetési iskola | 15. október 2020
Mi a devizakockázat és miképpen hat befektetéseire?
A befektetés devizakockázatát két pénznem egymáshoz való árfolyamváltozásának, a külföldi pénznemben elhelyezett befektetésre gyakorolt hatását jelenti. Amennyiben a befektető maximalizálni szeretné hozamát ill. a kockázatot elosztani, befektetésével legtöbbször el kell hagynia szülőföldjét és lokális pénznemét, mert azok mindig csak korlátozott számú befektetési lehetőséget kínálnak. Amennyiben vagyonát hatékonyan akarja felértékelni, devizakockázatot kell vállalnia.
A kockázatot általában úgy definiálhatjuk, mint a jövő fejlődésének bizonytalanságát. A befektetéseknél ez úgy is magyarázható, mint a várt eredmények elérésének valószínűsége. A befektetések során bevállalt kockázatokról és az azokat semlegesítő eszközökről többet itt olvashat.
Ahogy ezt több alkalommal magyaráztuk, a kockázat a befektetés természetes velejárója, semmiképpen sem egy rém és semmiképpen nem adhat okot megtakarításaink felértékelésére. A kockázat a magasabb hozamok eléfeltétele, ami nélkül vagyona nem növekszik. Semmi olyan nem létezik, mint az ingyenes ebéd vagy a kockázat nélküli nyereség.
A következő táblázat egyszerűsítve magyarázza a devizakockázat hatását a befektetés eredményére. A pénzügyekben a kockázatot nemcsak mint a befektetések negatív aspektusát érzékeljük. Úgy ahogy tud veszteséget okozni, a kockázat a magasabb felértékelődéshez is vezethet.
Például, ha az euróhoz viszonyított 1,1 USD-s árfolyamnál 10 000,-eurót fektet be egy amerikai részvényalapú ETF-be, devizakockázatot is vállal. A devizapár árfolyamának feltüntetett értékénél 11 000 dollárt kap az átváltás után, amelyért azt követően befektetési jegyeket vásárol az adott alapból.
Az ETF dollárban számolt értéke 10%-kal nő, 12 100 dollárra, ugyanakkor az amerikai dollár euróhoz viszonyított értéke 1,3-ra csökken. Befektetését eladja és az így nyert dollárokat visszaváltja euróra. Annal ellenére, hogy az alap növekedést produkált, befektetése végső értéke csak 9 307,69 euro lesz
Az egyik oldalon 10%-os piaci nyereséget, viszont, ez mellett, -15,39% árfolyamveszteséget könyvelt el. A teljes veszteség -6,29% (bal oldali oszlop)
S fordítva, ha a dollár az euróhoz képest 1 dollárra erősödik, a piaci felértékelődésen kívül a befektetésen árfolyamnyereséget is elkönyvelhet. Ebben az esetben az eredmény 12 100 euró lenne, tehát a nyereség 2100,-euró vagy 21%. (jobb oldali oszlop)
Pontosan ezen az elven működik a devizakockázat más, nem euróval rendelkező, országok pénznemeinél is, amelyek közül néhányban a Finax is működik, vagyis a magyar, lengyel, cseh és horvát ügyfeleknél. Ők viszont a dollárhoz és a fejlődő országon devizáihoz viszonyított kockázat mellett, az euróhoz viszonyított devizakockázatot is vállalják.
A devizakockázat kiküszöbölésének lehetőségei - hedzselés
A devizakockázatot különböző eszközökkel, aránylag kényelmesen és jelentősen ki lehet küszöbölni. Gyűjtőnéven ezt az angol „hedging“ szóból kiindulva hedzselésnek nevezzük.
A devizakockázat biztosításához az ún. határidős ügyleteket használjuk – ún. derivátívákat (futures, forward, swap). Ezek az ügyletek pontosan kimondják, mikor és milyen árfolyamon történik meg a jövőben egy adott tömegű pénzt átváltása a két devizában
De semmilyen hedzselés nem tökéletes. Járulékos költségek is terhelik. A befektető illetéket fizet a derivatíva beszerzéséért, közvetve fizeti a két pénznem közti kamatkülönbözetet és ezek az eszközök pénzügyi biztosíték letétbe helyezését is igénylik (kolaterál)
Fektessen be, akár egy profi!
Alacsony költségekkel, érzelmek nélkül és adóhatékonyan
Milyen devizakockázatot vállal a Finax-szal és miképpen kezeljük ezt?
A Finax az Intelligens befektetés portfólióinak kialakításánál semmilyen részletet sem bízott a véletlenre, hanem részletesen elemezte a befektetés minden paraméterét és annak hatásait a potenciális végeredményre. Nem hagytuk ki a devizakockázatot sem, amelyet szintén intenzíven elemeztünk.
Vizsgálódásaink és teszteléseink alapján úgy döntöttünk, hogy portfólióinkat nem fogjuk devizailag biztosítani, legalábbis nagyobb mértékben. Több ok miatt jutottunk erre a döntésre. Megpróbáljuk megmagyarázniu őket.
Devizakockázatot vállalnak az euróban befektető ügyfelek,de azok az ügyfelek is, akik vagyonszámlájukra az éppen lokális pénznemben helyezik el eszközeiket, tehát magyar forintban, lengyel zlotyban, cseh koronában vagy horvát kunában.
Az eurós befektetők devizakockázatot vállalnak az amerikai dollárra irányuló ETF alapoknál, de ugyanúgy a fejlődő piacok részvényeit magában foglaló ishares Emerging Markets ETF alapnál (lokális pénznem), vagy a DWS Xtrackers Stoxx Europe 600 ETF alap néhány európai pénzneménél (angol font, svájci frank, vagy a skandináv államok pénznemei és egyebek)
A Finax portfólióiban szereplő összes részvényalapú indexkövető ETF alapnak nincs biztosított devizakockázata. Az alapokat ugyan a német Xetra tőzsdén euróban vásároljuk, de maga az alap és a hozzá tartozó vagyon denominálva vannak a fenti pénznemek egyikében.
Az amerikai dollárban vezetett alap vagyonának értéke állandóan át van számolva annak aktuális spot árfolyamával az ETF eurós értékére a Xetra tőzsdén. A Finax ügyfelei így teljes mértékben viselik azon pénznemek árfolyammozgásait, amelyekben a részvényalap aktívumai denominálva vannak.
Másik oldalon az intelligens befektetők pénznemekben szélesen diverzifikált portfóliót nyernek. A felsorolt alapok aktívumai közel 40 fajta pénznemben vannak befektetve. A 100%-os részvényalapú stratégiák portfóliónak közel háromnegyede van devizakockázatnak kitéve (53,5% amerikai dollárban, 19,5% fejlődő piacok részvényeiben és bizonyos rész, eurón kívüli, más európai pénznemekkel szemben)
Ezzel szemben a Finax portfólióiban található kötvényalapú indexkövető ETF alapok teljes mértékben biztosítottak az euróval szembeni devizakockázat szempontjából. Minden kötvényalapú ETF alapnál, amely eurótól különböző, más pénznemben denominált aktívumokba fektet be, hedszelést alkalmazunk. Ezek hozamaira az árfolyamok kilengései nincsenek hatással.
Stratégiáink kötvényes összetevője a konzervatív ügyfelek számára hivatott, akik csak rövid, leggyakrabban pár éves befektetési időszakkal számolnak.
A pénznemek, hasonlóan a részvényekhez, de a biztonságos kötvényektől eltérően, jelentősebb mozgásokkal bírnak már rövid időn belül is, amellyel növelik a portfólió volatilitását (értékének ingadozását), de ez a konzervatívabb befektetéseknél nem akceptálható. Ez a fő oka portfólióink kötvényalapú részének, a részvényes befektetésekkel szembeni, devizakockázati biztosítására
Ezen kívül, az eurótól eltérő pénznemben elhelyezett betéteknél, ügyfeleink a saját pénznemük értékének az euróhoz viszonyított mozgásából adódó árfolyamkockázatot is vállalnak, ill. az eurón keresztül az összes olyan pénznem irányában, amelynek portfólióink ki vannak téve.
Az eurón kívüli, saját devizával rendelkező ügyfeleinknek is ugyanazt a szolgáltatást nyújtjuk, azaz 11 kezelt portfóliót, a német Xetra tőzsdén euróban vásárolt alapokból összeállítva.
Devizakockázati biztosítást a nemzeti valuták irányába nem végzünk, tehát a magyar forintban, a lengyel zlotyban, a cseh koronában vagy a horvát kunában történő befektetések terén meg kell vizsgálni a befektetések ezen aspektusát és ezt a kockázatot is, amely azonban, ahogy ezt a továbbiakban látni fogják, nem egyszer pontosan ezeknek az ügyfeleknek kedvez.
Miért nem biztosítjuk a devizakockázatot?
A legtöbb befektető helytelenül érzékeli a devizakockázatot. Általában a portfólióra vonatkozó fenyegetésként fogják fel, pedig csak bizonyos esetekben az. A több pénznemben lévő eszközök növelik a befektetés minőségét, és elősegítik a hosszútávú fejlődést
Magasabb hozamok & kisebb kockázat
Ha az európai befektető maximalizálni akarja befektetése hozamát, egyszerűen el kell hagynia országa határait. Hogy bizonyítsuk ezen állítás helyességét, nem kell messzire mennünk. Elég, ha visszatekintünk az elmúlt 11 évre, amelyet egyértelműen az amerikai részvények uraltak.
Ha befektetését csak euróban hagyta volna, tehát csak Európában maradt volna, nem ért volna el túl magas felértékelődést. A nagy európai vállalatok részvényei ez idő alatt, az osztalékokat is beszámítva, 148%-kal nőttek, míg amerikai kollégáiké egészen 380%-kal is.
Ez az állítás még inkább érvényes a magyar, lengyel, cseh és horvát befektetőkre. Ezek az országok működő tőzsdével rendelkeznek, de a forgalmazott értékpapírok száma korlátozott, felértékelődésük gyenge.
A lengyel WIG20 index, a kifizetett osztalék beszámítása nélkül, 11 év alatt gyakorlatilag nem változtatta meg értékét. Hasonlóképpen, a prágai index PX. A fényes kivétel a magyar BUX index, amely osztalék nélkül 165%-kal nőtt ebben az időszakban, de itt figyelembe kell venni a forint jelentős gyengülését is.
Ezen kívül nem szabad megfeledkezni a helyi befektetések indokolatlanul magas kockázatáról. Ebben az esetben a befektető teljes mértékben viseli az ország gazdasági és politikai kockázatát, valamint a nemzeti indexek által tartalmazott szűk számú pozíciót is. Egy ilyen befektetés egyáltalán nem felel meg egy jó és potenciálisan sikeres befektetés alapvető paramétereinek.
Szélesebb diverzifikáció
A devizakockázat biztosításának elhagyása egy fontos elemét képezi a diverzifikációnak, azaz a kockázat megosztásának. Minél több kisebb részbefektetésre osztja szét a befektető portfólióját, annál kisebb kockázatot vállal. Az egyik aktívum veszteségét egy másik felértékelődése kompenzálja.
Ugyanez vonatkozik a pénznemek közötti elosztásra is. A különböző országok pénznemei az időben eltérően fejlődnek. Ha egy befektetést több pénznemben helyezzük el, az csökkenti a portfólió volatilitását, és hosszabb távon magasabb hozamhoz vezethet.
Például az amerikai dollár, a japán jen és a svájci frank a kockázatkerülés időszakában hajlamos erősödő tendenciát mutatni. Így, ha a befektetési portfólió ezekben a valutákban denominált eszközöket tartalmaz, az eszközárak csökkenéséből fakadó veszteség egy részét a devizaárfolyamok erősödése kompenzálja, és így a befektetés értékének teljes vesztesége kisebb lesz.
Példákért megint csak elég visszatekintenünk. Nézzük meg az alábbi táblázatban a Finax portfóliók a közelmúltban elért, egyes pénznemekre átszámított felértékelődését.
A Közép-európai országokat még mindig feltörekvő európai piacoknak tekintik. A pénzügyi piacokon való pánik esetén a befektetők mindig először ezektől a helyi eszközöktől szabadulnak.
Az év elejétől számított három hónap alatt a lengyel zloty 6,6%-ot, a cseh korona 7,1%-ot, a magyar forint pedig 8,2%-ot veszített az euróval szemben. Pontosan ez a gyengülő valuta testesíti meg a Finax lengyel, cseh és magyar befektetőinél az árfolyamnyereséget és egy tisztességes kompenzáció az ETF alapok értékcsökkenésének ellensúlyozására.
Természetesen meg kell jegyezni, hogy ahogy ma a helyi pénznemek gyengülése a külföldi befektetések javára játszik, úgy a forint, a zloty és a korona erősödése csökkenti majd a hozamokat a konstruktív időkben.
Figyelmeztetés: A Finax portfóliók történelmi fejlődésével kapcsolatos összes adat modellezve van és a visszamenőleges adatok modellezésével lett létrehozva. A történelmi teljesítmények modellezésének módjáról a Hogyan modellezzük a portfóliók történelmi alakulását című cikkben olvashatnak. A múltbeli eredmények nem biztosítékai a jövőbeni hozamoknak és az ön befektetése akár veszteséges is lehet.
Magasabb költségek
Egy másik fontos tényező, amely a devizakockázat biztosításának elhagyásához vezetett minket, a hedzseléssel járó költségek. A befektető díjat fizet a származékos termékek megszerzéséért, vagy a költségek a piacihoz viszonyított, magasabb devizapári árfolyamban (nagyobb spreadek) vannak beépítve.
A befektető számára a biztosított devizakockázat további költségét jelenti az is, hogy a származtatott ügyletek (derivatívák) lebonyolításához fedezetként készpénzt kell számlán tartani. A blokkolt pénz nem dolgozik és a nyereség elvesztéséhez vezet.
Manapság maguk a vagyonkezelők kínálnak biztosított devizakockázattal rendelkező ETF-alapokat. Így az alap vásárolja közvetlenül a származékos termékeket, amellyel kiküszöbölik ezt a kockázatot és biztosítják az alap teljesítményének értékét az egyik pénznemben, az alap eszközeinek egy másik pénznemben történő felértékelődésével összhangban.
Az ilyen alapok általában 0,2-0,5 százalékponttal magasabb kezelési költséget számítanak fel és törvényszerűen, ugyanilyen mértékben rosszabb a hosszútávú teljesítményük.
A Finax elsősorban közép- és hosszú- távú befektetéseket kínál. A Finax ügyfelei által kitűzött célok elérésének horizontjai általában több évtizedes időszakok. Ilyen időszakokra kivetítve a hedzselés költségei meghaladják a belőle fakadó előnyöket.
Természetesen ezt az állítást nem lehet csak úgy egyszerűen általánossá tenni. Minden bizonnyal jönnek olyan időszakok, amikor a dollár hosszú ideig gyengülni fog az euróval szemben, és a devizakockázat teljes mértékben megvalósul. A legtöbb esetben azonban a biztosítás előnyei a hosszabbodó horizonton elvesznek, míg annak költségei emelkednek.
A Bloomberg hírügynökség egészen a 80-as évek végéig lemodellezte az eurodollár devizapárt az euró alapjául szolgáló egyes nemzeti valutákból kiindulva. Történelmileg a világ fő devizapárja mindig a 0,8-1,6 dollár/euró sávban mozgott. A jelenlegi értéke 1,09 EUR/USD (2020.4.16.).
Amit ma kevesen tudatosítanak, hasonló fejlemények szemtanúi vagyunk a Közép-európai pénznemeknél. Azok fejlődésével kapcsolatban uralkodik egy mítosz, hogy hosszútávon hajlamosak az erősödésre.
A feltevés csak a cseh koronánál igazolódik, amely 20 év alatt 41%-kal erősödött az euróval szemben (2020. március vége). Amint az a következő táblázatban látható, ma a lengyel zloty értéke az euróval szemben nagyjából ott van ahol 2000-ben volt, sőt kissé gyengébb.
A magyar forint esetében az euróval szembeni 20 éves folyamatos gyengülésről beszélhetünk. A magyaroknak külföldön kell befektetniük megtakarításaikat, ha ilyen inflációs rátáknál és gyenge forintnál fenn akarják tartani pénzük vásárlóerejét.
A világ fő devizapárjának, de a Közép-európai valuták euróval szembeni történelmi fejlődése is a devizakockázat biztosításának alaptalanságát igazolja, amely többnyire csak egy befektetés szükségtelen luxusa.
Ha az elmúlt 30 évben az amerikai dollárba történő befektetéseink árfolyamkockázatát biztosítottuk volna, az egyetlen dolog, amit elérhetünk volna, a megnövekedett költségekből fakadó veszteség. Az éves szinten mért 0,3%-os költségkülönbség az árfolyamkockázatra biztosított és nem biztosított alap között természetesen tükröződik azok teljesítményeiben is.
Ha számolunk egy befektetés átlagos éves 9%-os hozamával, az olcsóbb, hedzselés nélküli változatnál, akkor a drágább, az árfolyamkockázati biztosítással, átlagosan 8,7%-ot fog keresni. A 30 éves befektetés, az olcsóbb ETF esetében 1227% teljes hozamot, míg a drágább alapnál 1121% -ot eredményezett.
Adminisztratív igényesség, a származtatott ügyletek (derivátumok) alkalmatlansága a lakossági befektetők számára és a biztosíték értékének változása
Azon okok utolsó csoportja, amely elriasztott bennünket a devizakockázat biztosításának alkalmazásától, a közös európai valutával nem rendelkező országok befektetőire vonatkozik. Mivel értékpapír-kereskedők vagyunk és nem irányítunk semmilyen alapot, de minden ügyfél számára külön vagyonszámlát kezelünk, minden egyes számlán hedzselést kellene biztosítanunk.
Ez jelentős adminisztratív terhet jelentene és bonyolítaná a portfóliókezelést. A Finax alapelve az egyszerűség, mert csak az nyújt hatékonyságot és teljesítményt. Ennek hála, tömegesen és olcsón tudjuk nyújtani szolgáltatásainkat.
Az esetleges hedzselés növelné a pénzügyi és működési kockázatot, mivel nem lehetséges különálló származékos ügyleteket (derivatívákat) szerezni a több száz vagy több ezer eurós értékű számlák biztosításához. Minden, a befektetési folyamatot és a portfóliókezelést bonyolító lépés, csak növeli a költségeket és teret nyújt a hibázásokra, amelyeket mi meg akarunk előzni.
Ugyanakkor a legtöbb európai szabályozó hatóság nem tekinti a kisbefektetők számára megfelelő eszköznek a származékos termékeket. Néhány pl. kifejezetten tiltja a származékos portfóliók forgalmazását olyan pénzügyi közvetítőkön keresztül, amelyekkel több országban együttműködünk.
A kisbefektetők portfólióiban lévő derivátumok nehezítik az adók kiszámítását és kifizetését. Befektetési filozófiánk éppen ennek az ellenkezője – az adókötelezettségek egyszerűsítése, minimalizálása és optimalizálása.
Sok külföldi versenytársunk csak a jelenlegi volatilitásnál értette meg, hogy milyen terhet is vett a vállára a devizapiaci kockázat biztosításával. A helyi valuták néhány héten belüli hirtelen gyengülése tömeges veszteségeket hozott a származékos ügyleteken, melynek eredményeként drasztikus módon növelni kellett a kolaterálok értéként.
Sok számlán a biztosíték iránti igény egészen az 5-szörösére nőtt, aminek következtében az ügyfelek kénytelenek voltak további pénzeszközöket küldeni, vagy rendszeres betétjeik nem kerültek befektetésre, éppen a vásárlásra legideálisabb időben a részvények esése után.
Reálisan az ügyfelek a devizakockázat biztosításán nem veszítettek. Amit a származékos termék (derivátum) értékén elvesztettek, azt a devizában (dollárban és euróban) denominált eszközök növekedésénél visszakapták.
Kérjen 15 perces ingyenes visszahívást
Segítünk Önnek elindulni, és megismerni a Finaxot!
Zárszó
Ahogy már ezt bemutattuk, a devizakockázat biztosítását nem tekintjük a sikeres befektetés kulcsfontosságú paraméterének. Nem dönt az eredményről olyan mértékben, ahogy azt a legtöbb kisbefektető gondolja.
Mindig vannak olyan esetek és helyzetek, amikor a devizakockázat hedzselése kifizetődő. Amennyiben azonban ránézünk statisztikailag, a hosszútávú befektetések egyetemes példáinál használata értelmet nem ad.
A valutaárfolyamok viselkedésének, a befektetések eredményeire gyakorolt hatásuknak és az árfolyamkockázat csökkentésének lehetőségeinek elemzése alapján, amelyek részleteit ebben a cikkben feltártuk, úgy döntöttünk, hogy befektetési stratégiáinkban a devizakockázati biztosítást nem alkalmazzuk. Kivétel csak a portfóliók kötvényösszetevője, ahol semmilyen kompromisszumot és nagy ingadozásokat nem engedélyezünk.
A befektetés sikerében nagyobb jelentőséget játszik a passzív hozzáférés, az alacsony költségek, a minimális adók, a minőségi rebalansing, a széles körű diverzifikáció, az emberi döntéshozatalok szükségességének kiküszöbölése és a szükséges tranzakciók számának minimalizálása. Ugyanakkor megtartjuk azt a szabályt, hogy minél egyszerűbb a befektetés, annál jobban megérti és azonosul vele az ügyfél. Ezeknek a paramétereknek a Finax mindenben megfelel.