Elveszíthetek mindent a befektetés során?
A befektetési termékek értékesítői gyakran figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a befektetés kockázattal jár. Kevesen próbálják azonban elmagyarázni, hogy pontosan mit is jelent ez a kifejezés, és hogyan lehet a kockázatot észszerűen kezelni. Ebben a blogbejegyzésben ezért közelebbről is megvizsgáljuk a szóban forgó témához kapcsolódó kérdéseket.
Šimon Pekar | Személyes pénzügyek | 25. július 2024
Valószínűleg meglepetésként éri Önöket, viszont Jancsi Tonkával és a Finax vezérigazgatójával, Juraj Hrbatý-val közösen dolgozunk a Finax könyv projektjén. Emellett fokozatosan gyűjtjük a tartalmaink rajongóinak személyes történeteit, amelyek kiegészítik és bővítik majd a könyv szövegét.
Ezen együttműködés részeként felkeltette az érdeklődésemet egy ötlet, amely több történetben is megjelent. Sok jelenlegi ügyfelünk évekig ódzkodott a befektetéstől, mivel el akarták kerülni a hírhedt befektetési kockázatot. Ha kifejezik érdeklődésüket megtakarításaik értéknövelése iránt, a banki alkalmazottak vagy a pénzügyi tanácsadók biztosan tájékoztatják majd Önöket erről.
Igaz, hogy ez a szókapcsolat gyakran elhangzik a pénzügyi világban további magyarázat nélkül. Olyan mondatokat hallani, mint „A részvények kockázatosabbak, mint a kötvények” vagy „A befektetéssel piaci kockázatot vállalunk”. Azonban kevesen magyarázzák el Önöknek, hogy ez pontosan mit is jelent.
Ilyenkor az ember fejében természetes ellenszenv alakul ki a befektetéssel szemben. Senki sem akarja kockáztatni a nehezen megkeresett pénzét. Éppen ellenkezőleg, bölcsen szeretné kezelni azt. Ha a befektetés úgy működik, mint a rulett, ahol az egész kimenetel a véletlenen múlik, akkor jobb, ha távol maradnak tőle.
A Finaxnál már hosszú ideje próbáljuk emberi nyelven elmagyarázni azokat a dolgokat, amelyeket általában csak a szakértők értenek. Ezért ebben a blogbejegyzésben szeretnék betekintést nyújtani abba, amit a professzoraim tanítottak nekem az egyetemen. Igyekszem a lehető legegyszerűbb formában elmondani, biztosan nem fogom bonyolult matematikával fárasztani Önöket.
Remélem, ez segítséget nyújt Önöknek abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak a pénzügyeikkel kapcsolatban.
Kockázatmentes vs. kockázatos befektetések
Kezdjük azzal, hogy elmagyarázzuk a kétféle befektetés közötti különbséget: a kockázatmentes és a kockázatos befektetések között.
A kockázatmentes befektetések esetében előre meghatározhatjuk, hogy pontosan mekkora összeget fognak számunkra termelni. Képzeljük el, hogy ma 50 000 forintot helyezünk el egy éves lekötött betétben, és a bank szerződésben garantáltan 5%-os hozamot ígér. Ha betartja a szerződésben foglaltakat, és kivárja az 1 éves lekötési időszakot, akkor szinte lehetetlen, hogy egy év múlva ne vegyen fel belőle 52 500 forintot. A kamat garantált, és a betétje 100 ezer eurónak megfelelő forintig védett az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) köszönhetően, még akkor is, ha a bank csődbe megy.
Ezek ellenkezője a kockázatos befektetés, ahol nem lehet előre pontosan meghatározni, hogy mekkora összegre tehetünk szert. Hozzávetőleges várakozásaik lehetnek, viszont az eredmény ettől eltérhet.
Vegyünk ismét egy egyszerű példát. Képzelje el, hogy ma 50 000 forintért vásárol egy részvény ETF-et. Tudja, hogy a részvénypiacok hosszú távon átlagosan évi 8-10% körüli ütemben növekednek. Tehát azt tippeli, hogy az ETF-je egy év múlva körülbelül 54 000 forintot érhet.
A valóság azonban jelentősen eltérhet ettől. Előfordulhat, hogy jön egy nagyszerű év, és az ETF-je akár 60 000 forintra is emelkedhet. Lehet, hogy a világgazdaság megbicsaklik, és az értéke változatlanul 50 000 Ft marad. Lehet, hogy jön egy válság, és az ETF alapba fektetett pénzének értéke 40 000 forintra esik vissza.
Ez a kockázat lényege a pénzügyekben - a bizonytalanság a végeredményt illetően. Végső soron kereshet +15%-ot, +2%-ot vagy akár -10%-ot is. Nem tudhatja előre, hogy ezek közül a számok közül melyik lesz a legközelebb a valós eredményhez.
Hogyan mérhető a kockázat?
Így a kockázatos befektetések esetén különböző végső hozamokat érhetünk el. A pénzügyi szakemberek általában azzal mérik a kockázatot, hogy ezek a hozamok mennyire térnek el egymástól, azaz mennyire ingadozhat a befektetésünk eredménye az idő múlásával.
Képzeljünk el egy egyszerű példát: egy fiatal elektromos autógyártó vállalat és egy befutott olajipari óriáscég befektetése.
Egy fiatal vállalatba való befektetés nagyon bizonytalan. A legrosszabb esetben a vállalat csődbe mehet a következő évben (-100%-os hozam); a legjobb esetben az értéke háromszorosára nőhet (200%-os hozam).
Az olajipari óriáscégbe való befektetés egy kicsit biztonságosabb. Bár válság esetén veszteségbe csúszhat, nem valószínű, hogy egy éven belül teljesen összeomlik. Elvégre az embereknek továbbra is szükségük lesz az olajra, és ha kevés a pénz, akkor valahonnan kölcsön tudnak majd kérni.
Másrészt azonban nincs meg a fiatal cégek növekedési potenciálja, mivel egy jól fejlett és bevált vállalkozásról van szó, amelynek már nincs sok lehetősége az innovációra. Tegyük fel például, hogy rosszabb esetben 50%-ot veszíthet ezen a befektetésen, jobb esetben pedig 75%-ot nyerhet.
Melyik befektetés a kockázatosabb? Természetesen a fiatal vállalatba történő befektetés. A lehetséges hozamok skálája sokkal szélesebb, és többet nyerhet, de többet is veszíthet.
De most jön a legfontosabb kérdés. Mennyi idő elteltével fogjuk kiértékelni a befektetés végső hozamát? Mit jelent számunkra a „végleges” szó? A potenciális hozamok skálája 7 nap után teljesen eltérő lesz, mint 10 év után.
Ezzel elérkeztünk eme blogbejegyzésünk fő témájához. A befektetési kockázat attól függően változik, hogy mennyi ideig hajlandó befektetve tartani a pénzét. Ugyanazon összeg néhány hónapig tartó befektetésének hasonlóan magas lehet a kockázata, mint a kaszinóban történő rulettfogadásnak, míg az akár évtizedekre befektetett összeg esetén viszonylag alacsony kockázatot is elérhet.
Részvények vs. kötvények: hol magasabb a kockázat?
Szemléltessük ezt egy konkrét példán. A következő néhány sorban közösen megvizsgáljuk a részvényindexekbe való befektetés lehetséges kimeneteleit. Ennek során fokozatosan meghosszabbítjuk a befektetés időtartamát, és megvizsgáljuk, hogyan változik a potenciális hozamok mértéke.
Befektetési eszközként a Finax 100/0-ás részvényportfólióját fogjuk használni. Ez a portfólió olyan ETF alapokból áll, amelyek széles körben diverzifikált részvényindexeket képeznek le a világ minden tájáról. Ezért több ezer különböző országból származó vállalatot tartalmaz. Ezen portfólióba történő befektetés lényegében a világgazdaságba történő befektetést valósítja meg.
Annak érdekében, hogy minél több lehetséges forgatókönyvet mutassak be az Önök számára, ennek a portfóliónak egy nagyon hosszú történelmi fejlődésével fogok dolgozni, nevezetesen 1987 decemberétől 2024 májusáig. A Finax portfóliók indulása óta (2018 februárja) elért hozamok a tényleges teljesítményt képviselik, amelyet a fennállásunk óta értünk el.
Ezek a portfóliók azonban logikusan nem léteztek a Finax megalapítása előtt, ezért modellezett teljesítményt fogunk használni. Ezt az ETF-ek múltbeli árfolyamai és azon indexek múltbeli teljesítménye alapján végeztük el, amelyeket ezek az ETF-ek leképeznek. A részletes modellezési módszertant ebben a blogbejegyzésben tekinthetik meg.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez a múltbeli teljesítmény nem tükrözi a tényleges ügyfélszámláink által elért értéknövekedést. Ez egy szimuláció, amely nagyjából azt tükrözi, hogyan teljesített volna ez a portfólió, ha a Finaxot az 1980-as évek végén hozták volna létre. Célja, hogy bemutassa, hogyan viselkednek a befektetések egy valós befektetői élet során.
Kezdjük azzal az egyszerű feltételezéssel, hogy a befektetés mindössze egy évig tart. Az eredmény attól függ, hogy sikeres vagy kevésbé sikeres évet fog-e eltalálni. De mit jelent pontosan a sikeres év a hozam szempontjából, és mekkora lehetett a veszteség a kevésbé sikeres években?
Számoljuk ki a különböző 1 éves hozamokat, amelyeket 1987 decemberétől napjainkig szerezhetett volna. Tehát először is számoljuk ki, hogy mennyit keresett volna, ha 1987 decemberében fektetett volna be, és egy évvel később: 1988 decemberében szállt volna ki abból. Ezután kiszámítjuk az 1988 januárjától 1989 januárjáig tartó időszak hozamát. Aztán 1988 februárjától 1989 februárjáig. És így tovább, amíg el nem jutunk a 2023 májusától 2024 májusáig tartó hozamhoz.
Ezáltal egy hatalmas csoport különböző 1 éves hozamot kapunk, amelyet a múltban szerezhettünk volna (attól függően, hogy mikor döntöttünk a befektetés megkezdése mellett). Az alábbi ábra azt mutatja, hogy milyen értékek fordultak elő benne a leggyakrabban. Minél magasabb a sáv az ábrán, annál gyakrabban fordult elő hozam az alatta jegyzett tartományban.
Megfigyelhető, hogy a szórás igen széles. A legtöbb évben 0% és 15% között lehet keresni. Jó eséllyel előfordulhat olyan időszak, amikor 20% vagy 40%-ot kereshet. Másrészt sok 1 éves befektetés a negatív tartományban végezte, amelynek mélysége könnyen -5% és -40% között mozoghatott. A legnagyobb 1 éves veszteség is pontosan -40% volt.
Továbbra is felhívnám a figyelmet arra, hogy a múltbeli hozamokról van szó. Az 1 éves hozamok a jövőben ezektől eltérhetnek. Tehát nem elképzelhetetlen, hogy valamikor a jövőben például 50%-nál is nagyobb veszteségeket vagy 50-60%-ot meghaladó nyereséget tapasztalunk egyetlen év alatt. A lényeg az, hogy bemutassam, mennyire eltérő hozamok valószínűsíthetőek.
Szeretné megtudni, hogyan is nézne ki egy ilyen grafikon a kötvények esetében? Nézzük meg ugyanezeket az adatokat a Finax 0/100-ás kötvényportfóliójára vonatkozóan. A grafikonon azonnal láthatjuk, hogy a kötvények miért számítanak kevésbé kockázatos befektetésnek. A lehetséges hozamok közötti szórás sokkal szűkebb.
1987 óta például egyetlen olyan időszakot sem láttunk, amikor ez a portfólió több mint 20%-kal esett volna (míg a 15%-nál mélyebb szintű visszaesés szintén rendkívüli ritkaságnak számított). Másrészt a globális kötvények soha nem emelkedtek 35%-nál nagyobb mértékben 1 év alatt. A befektetések túlnyomó többsége 0% és 10% közötti hozamokat ért el. A részvényekhez képest tehát a kötvényeknél alacsonyabb a valószínűsége annak, hogy bármelyik oldalon is át legyenek lépve az extrém értékek.
Idővel nő a biztonság
Minden észszerű befektetési ajánlás azt mondja, hogy hosszú távon érdemes részvényekbe fektetni. Milyen eredményeket tudott volna elérni a múltban egy egyszeri részvénybefektetéssel, ha 1 év helyett 5 évig tartotta volna azt? Az alábbi ábra szemlélteti az eredményt.
Egy technikai részlet: a hozamok éves szinten (p.a.) kerülnek feltüntetésre. Tehát ha az alábbi ábra 4%-os hozamot mutat, az azt jelenti, hogy az 5 éves befektetési időtáv alatt átlagosan 4%-os hozamra tett szert évente.
Észrevehetően szűkült a szórás. Már nem láthatunk extrém értékeket egyik oldalon sem. Még ha veszteséget is szenvedett el egy befektetéssel, ezek túlnyomó többsége az évi 0 és -5% közötti tartományban volt. Az abszolút legrosszabb esetben 5 év alatt összesen 27%-ot vesztett volna (az 5 év alatt átlagosan 6%-os veszteséget), ami valamivel jobb, mint az 1 éves befektetés 40%-os vesztesége, amely a legkedvezőtlenebb esetben következett be.
Az előző ábrához képest a befektetések jelentősebb hányada is nyereséggel zárult. Az összes befektetés több mint 85%-a zöld számokat mutatott az 5 éves időszakban, míg az 1 éves befektetéseknek csak 70%-a. Tehát a hosszabb időtávú befektetéssel nőtt annak a valószínűsége, hogy egy adott befektetés nem végződik veszteséggel.
Láthatjuk, hogy a 100%-os részvényportfólió még mindig nem a legbiztonságosabb eszköz, ha 5 évre fektetünk be. A befektetők számára nem a legmegfelelőbb eszköz, ha 10 évnél rövidebb időre terveznek befektetni.
Ilyen esetekben inkább vegyes portfóliókhoz érdemes folyamodniuk, amelyek részvényeket és kötvényeket vegyítenek, hogy csökkentsék a kockázatot és növeljék a siker esélyét még a rövidebb távú befektetéseknél is. A robot-tanácsadó például segíthet nekik kiválasztani a részvények és kötvények megfelelő összetételét.
Nyújtsuk meg tehát a befektetési időtávot 10 évre. Az eredményt az alábbi ábrán láthatják.
Ebben az esetben 1987 és 2024 között már nagyon kicsi volt az esélye annak, hogy a negatív tartományba végezzünk. A befektetéseknek mindössze 7,5%-a került mínuszba a 10 éves időtávot követően, a legsúlyosabb veszteség pedig évi 2% volt (összesen 10 év alatt a megtakarításai 19%-át veszítette volna el). A legjobb esetben a befektetése fokozatosan az eredeti érték ötszörösére növekedett volna.
A kockázat képzeletben megváltoztatja a befektetésekhez való hozzáállásunkat. Bár továbbra is előfordulhat, hogy veszteséget szenvedünk, ennek esélye sokkal alacsonyabb, mint a rövidebb távú befektetéseknél. Ugyanakkor a lehető legsúlyosabb veszteség mértéke, amelybe a 10 éves időtávhoz ragaszkodva kerülhet, lecsökkent. Ez már nem arról szól, hogy vagyonának akár a felét is elveszítheti, mintha csak a kaszinóban fogadna a rossz színre.
Ha hosszabb ideje követi a Finaxot, akkor tudhatja, hogy a részvényekbe történő befektetés során a befektetési időtávot nem csupán 10 évre érdemes meghatározni. Egy életen át tartó szokás kialakítására van szükség. A befektetésnek olyan magától értetődő kiadásnak kellene lennie, mint az élelmiszervásárlás, röviden: minden hónapban a fizetése egy részét erre költi, és nem gondolkodik rajta túl sokáig.
Ha ezek alapján fektet be, a pénze évtizedekig, talán 20, 30 vagy 40 évig fog dolgozni. Hogyan fog festeni a grafikonunk egy ilyen időszakok alatt? Nézzük csak meg a 20 éves befektetések eredményeit:
Láthatják, hogy a veszteség valószínűsége teljesen eltűnt a grafikonról. Amennyiben legalább 20 évig tartotta befektetve pénzét, egyszerűen nem tudott olyan időszakot találni 1987 decembere óta, amelyben veszteséget könyvelhetett volna el.
Ugyanakkor figyeljük meg, hogy a potenciális hozamok tartománya hirtelen mennyire szűk lett. A legrosszabb esetben évi 3%-kal nőtt volna a befektetett pénze értéke, ami 20 év alatt 85%-kal növelte volna annak teljes értékét. A legjobb esetben 10%-ot keresett volna évente, ami 20 év alatt a megtakarítást az eredeti érték majdnem hétszeresére növelte volna. Mindkét esetben azonban megelőzi az inflációt, és a végén nem veszít pénzt.
Végezetül fontos megjegyezni egy dolgot. A fenti grafikonra pillantva aggodalomra adhat okot, hogy a befektetés nem működik túl jól, hiszen még mindig el lehet találni egy szerencsétlen időszakot 3%-os átlagos éves hozammal. Mindazonáltal érdemes észben tartani, hogy kevesen vannak, akik egyetlen hónap alatt fektetik be az összes megtakarításukat, és soha többé nem tesznek félre pénzt életük során.
Ezzel szemben, ha rendszeresen fekteti be fizetése egy részét, akkor éveken és hónapokon át befektetéseket vásárol. Lehet, hogy egyes betéteken évi 3-4%-ra tesz szert, de más befizetések által 10%-os éves hozamú időszakokat is megragadhat. Ennek eredményeképpen a legtöbb esetben évente átlagosan nagyjából 8%-kal fog felértékelődni a pénze. Ezt a számot valószínűleg már sokszor hallotta a kommunikációink során.
Hagyja, hogy pénze pénzt keressen
Próbálja ki a költséghatékony passzív befektetést.
Összegzés: növekvő esély a nyereségre
Az utolsó ábra összefoglalja, hogy 1987 és 2024 között hány befektetés végződött nyereséggel az egyes befektetési horizontokon. Látható, hogy minél hosszabb a befektetési horizont, annál valószínűbb volt, hogy a befektetés nyereséggel zárul.
Az 1 éves befektetési horizonton a befektetések 70%-a nyereséggel zárult. Ez a szám fokozatosan 100%-ra nőtt, amikor 20 évre fektettek be. Ha tehát 20 évig tartotta a befektetését, nem volt esélye arra, hogy veszteséggel zárjon. Láthatja, hogy az idő a legjobb gyógyír a piaci kockázatra.
Néhány záró gondolat a kockázatról
A befektetések világában a kockázat relatív. Ha részvényekbe tervezi befektetni a pénzét, de 1-3 év után kivenné azokat, senki sem képes garantálni annak sikerét.
Ilyen rövid távú megtakarítások esetén azt javasoljuk, hogy kerülje a részvényeket, és kifejezetten erre a célra kialakított konzervatív stratégiák (például pénzpiaci termékekkel, mint az Euró betét vagy óvatos stratégiákkal, mint az Intelligens pénztárca) által gyarapítsa pénzét.
Ha a kitűzött cél 3-10 éves távlatban van, akkor sem szabad minden megtakarítását kizárólag részvényekbe fektetnie. Ideális esetben olyan vegyes portfóliót kell választania, amely a részvények és kötvények kombinációjával mérsékli a kockázatot. Nem kell aggódnia a megfelelő összetétel kiválasztása miatt, ebben például robot-tanácsadónk is segíthet.
Ha azonban hosszú távon fektet be, hogy fokozatosan építse fel az egész életre szóló megtakarításait, akkor a részvényekkel kapcsolatos kockázat jellege megváltozik. Több évtizedes távlatokban inkább az a kérdés, hogy több, vagy kevesebb hozamra tesz-e majd szert.
Ez nem azt jelenti, hogy a 20 év valamiféle csodálatos határérték, amelynél egyszerűen lehetetlen veszteséggel végezni. Bármi megtörténhet, talán a jövő egy olyan szerencsétlen 20 éves időszakkal készül, amely rendkívül hosszú gazdasági válsággal jár majd, amelyhez hasonló még soha nem történt a történelem során. Az azonban biztos, hogy egy ilyesféle forgatókönyv esélye minimális, és ezért bizonyára igazságtalan lenne egy életen át tartó befektetést a kaszinóban való rulettjátékhoz hasonlítani.
Az egyik leghíresebb pénzügyi szakember, Morgan Housel szépen fogalmazott. A pénz pszichológiája című könyvében azt írja, hogy amikor hosszú távon index ETF-ekbe fektetünk, akkor röviden arra fogadunk, hogy az emberiség és a világgazdaság 20-30 év múlva fejlettebb és termelékenyebb lesz, mint napjainkban.
El tudják képzelni, hogyan nézett ki a világgazdaság 30 évvel ezelőtt, 1994-ben? Elárulom, hogy ez 4 évvel a Google megalapítása előtt, 10 évvel a Facebook létrehozása előtt, és 14 évvel az első iPhone bemutatása előtt volt. El tudja egyáltalán képzelni a világot internet, közösségi hálózatok és okostelefonok nélkül? Valószínűleg nem. Az index ETF-ekbe való befektetés pedig az egyik módja annak, hogy hasznot húzzon ebből a gyors fejlődésből.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az egész következtetés a globális részvényindexekbe való befektetésre vonatkozik, nem pedig arra, hogy egyes vállalatok, vagy csak egyes országok részvényeit válasszuk. Egyetlen vállalat esetében sincs garancia arra, hogy 20-30 év múlva is a piacon lesz. Lehet, hogy addigra csődbe megy, a versenytársak kiszorítják, vagy a termékei az innováció miatt feleslegessé válnak. Ezért ne spekuláljon részvények válogatásával, hanem fektessen a világgazdaság egészébe. Mert ez az egész hosszú távon folyamatosan növekedik.
Tehát ha Ön is azok közé tartozik, akik ódzkodnak a túlzott kockázatvállalástól a megtakarításaikkal kapcsolatban, akkor tudnia kell, hogy én teljesen megértem Önt. Ha azonban emiatt nem fektet be, akkor garantáltan veszteséget fog szenvedni, mivel az infláció fokozatosan felemészti a megtakarításait. A kockázat mérséklésének hatékonyabb módja, ha meghosszabbítja befektetési horizontját, és ezáltal a befektetést élethosszig tartó rutinná teszi.
Ezt már ma elkezdheti. A Finaxnál a számlanyitás mindössze 10 percet vesz igénybe. Megtiszteltetésnek vennénk, ha úgy döntene, hogy velünk kezdi meg befektetési útját.