A blogbejegyzés szerzője Vladimír Jurík, pénzügyi blogger és a Finax kötött befektetési ügynöke, aki a Peniaze sú čas (A pénz idő) című népszerű edukációs projekt megalkotója.

A részvények árfolyama folyamatosan emelkedik. Ez hosszú távon, több száz éve működik.

Forrás: Macrotrends

Ennek ellenére is akadnak emberek, akik szerint ez átverés. Ponzi-séma. Egy kaszinó, ahol csak néhány kiválasztott vagy szerencsés nyer, a többiek pedig mindent elveszítenek.

Mindent a központi bankok és azok rossz pénze manipulál. Ha nem létezne a pénznyomtatás, az államadósság, a kizsákmányolás és a hatalommal való visszaélés, akkor az egész összeomlana, mint egy kártyavár.

Persze ez nem működik minden nap, minden hónapban, minden évben vagy 5 évente. De azt gondolni, hogy a tőzsdei nyereségek irreálisak, kitaláltak, manipuláltak, hogy ez egy nagy buborék, nevetséges.

Nézzük csak meg közelebbről.

Ez az egész egy átverés?

A befektetők fő motivációja a részvényvásárláshoz az (e bekezdés alkalmazásában hozzáteszem az "állítólag" szót), hogy részesüljenek e vállalatok nyereségéből. És minél magasabb a várható nyereség, annál többet hajlandóak a befektetők fizetni (ismét csak e bekezdés céljából teszem hozzá, hogy "elméletileg") egy adott részvényért cserébe.

A Vanguard alapítója és az indexbefektetés úttörője, John Bogle a Don't Count on It című könyvében a részvényárfolyamok növekedésének 3 mozgatórugójáról beszél:

Várható hozam = aktuális osztalékhozam + hozamnövekedés +- a PE mutató változása.

Ez egy egyszerű képlet, viszont történelmileg elég jól működik.

De mi is az a PE mutató? Ez a részvényárfolyam (P, mint Price) és az egy részvényre jutó nyereség (E, mint Earnings) hányadosa. Minél többet hajlandók fizetni a befektetők 1 dollárnyi (USD) nyereségért, annál magasabb a PE mutató értéke.

Amennyiben valóban igaz lenne, hogy a részvényárfolyamok növekedése megalapozatlan, és az emberek csak fejetlenül öntik azokba a pénzüket, abban a reményben, hogy később még magasabb áron eladhatják őket egy még nagyobb bolondnak, akkor e mutató értéke hosszú távon emelkedne és azonos ütemben növekedne, mint ahogy a részvények árfolyama hosszú távon.

Nem így van?

Forrás: A. Damodaran

A grafikon azt mutatja, hogy a PE alakulása gyakorlatilag nem mutat semmiféle irányvonalat bár, ha közelebbről is megnézzük, akkor enyhén növekvő tendenciát tapasztalhatunk. Az átlagérték 1960 óta 16,97 volt, az elmúlt 25 év átlaga pedig 20 volt. A 2023-as évben 21,69-nél tartunk, ami egy kicsivel a hosszú távú átlag felett van.

De hasonlítsuk csak össze a PE alakulását a részvények árfolyamának növekedésével (mindkét idősor 1960-hoz normalizálva, 1-es szinten):

Forrás: A. Damodaran

Azt hiszem, elég nagy meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az S&P 500 index növekedése csak kis mértékben függ össze a PE-arány növekedésével, és így a PE nem a növekedés fő mozgatórugója.

Tehát nem csalásról van szó. De miért emelkedik még mindig ezen részvények árfolyama?

Az osztalékok állnak e mögött?

A J. Bogle által említett második tényező az osztalék, azaz a részvényeseknek kifizetett valódi készpénz. És ennek van is értelme - ha azért fektetünk be, hogy profitot termeljünk, kevés dolog jobb, mint a "cold hard cash", amit a kezünkbe (a számlánkra) kapunk.

Mit mondanak az adatok?

Forrás: A. Damodaran

Az ábra meglehetősen erőteljes korrelációt mutat az osztaléknövekedés és a részvényárfolyam növekedése között. Különösen 1993-ig, amely után a kapcsolat kissé "szétesett".

A törés oka, hogy 1993/1994 körül a payout ratio (kifizetési arány, azaz a befektetőknek osztalékként kifizetett nyereség százalékos aránya) jelentősen csökkent. Az osztalék azonban, bár stabilabb, mint a nyereség, szorosan kapcsolódik a nyereséghez - ha egy vállalatnak se nyeresége, se pénzforgaloma (cash-flow), akkor osztalékot sem képes fizetni.

Ezért az osztalék, mint a részvényárfolyam-növekedés motorja, még most is meglehetősen hatékonyan működik.

Van azonban valami, ami még ennél is hatékonyabb.

A részvényárfolyamok emelkedésének fő oka a hozamnövekedés

Erre az előzőkben már utaltam az osztalékokkal kapcsolatban, viszont, hogy megbizonyosodjunk róla, nézzük meg az utolsó tényezőt is, amit J. Bogle említ - a hozamnövekedést (jobb egyszer látni, mint százszor hallani):

Forrás: A. Damodaran

Világosan láthatjuk, hogy a hozamnövekedés jellemzi legjobban a részvényárfolyam növekedését. És nem is szükséges összehasonlítanunk - a két sáv közötti korreláció 97,5.

Természetesen ez nem tökéletes - néha az árak szárnyalnak, néha pedig lassabban nőnek, mint a nyereségesség. A különbségek a befektetők emberi érzelmeinek - a jól ismert félelemnek és mohóságnak - tudhatók be.

Ezeknek az adatoknak elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy minden hosszú távú befektetőt megnyugtassanak - a részvénypiacok nem kaszinók és nem Ponzi-sémák. A legjobb magyarázat arra, hogy miért emelkednek a részvények, az, hogy ezen vállalatok nyeresége is folyamatosan növekszik.

Természetesen rövid távon az árak mindig sokkal ingatagabbak lesznek, mint a profitabilitás (nyereségesség) alakulása. Valójában itt sokkal több tényező játszik szerepet.

Hosszú távon azonban mindig a fundamentumok, nevezetesen a nyereségesség érvényesül.

Miről írtam a Facebookon?

Ugyebár külföldi állampolgárokként nem valószínű, hogy követnek engem a Facebookon vagy a LinkedInen. Amennyiben nem használják a közösségi médiát, itt egy elég „vicces” poszt, szerintem kár lenne, ha kihagynák:

Itt nálunk az év eleje óta "egy ilyen huncutság" tombol a befektetési szakemberek körében - az az állítás, hogy a részvények ugyan emelkednek, de ezt csak 3 (vagy 1, vagy 4, különböző verziók léteznek) cég húzza felfelé, és ez bizony rossz és hogy a katasztrófa pedig már az ajtón kopogtat.

Vessünk csak egy pillantást az egészre.

Az Nvidia részvényei 87%-ot emelkedtek az elmúlt egy évben (mind USD-ben). Wow! Ez fenntartható? Valószínűleg nem.

A Meta 45%-ot emelkedett az elmúlt évben. Hűha! Ez fenntartható? Valószínűleg nem.

A Netflix részvényei 25%-kal emelkedtek az elmúlt évben. Az Amazon 16%-kal. A Microsoft 9%-kal. A teljes S&P 500 index 8%-os hozamot ért el az elmúlt évben. Remek.

De vajon ez csak a fenti 5 vállalat érdeme? Vagy a Magnificent 7-nek?

Nem. Nem az.

A Google 4%-ot veszített az év eleje óta. Az Apple 12%-ot esett, a Tesla pedig szép 28%-ot. Az index mégis remekül indítja az évet, és ez nem csak a 3 "népszerű" vállalatnak vagy a mesterséges intelligencia körüli őrületnek köszönhető.

Ez egy nagyon népszerű, viszont helytelen narratíva.

Forrás: Charlie Bilello

A Costco (ez az "amerikai Tesco") részvényeinek árfolyama az év eleje óta 10%-kal emelkedett, és ez egy tisztességes korrekció után történt. Az Eli Lilly (amerikai gyógyszergyártó) az év eleje óta hatalmasat ugrott, egészen 27%-ot!

Vagy még ennél is kedvezőbb az S&P 500 index azon változata, amelyben minden vállalat egyenlő súllyal szerepel. Ez az év eleje óta 5%-os hozamot ért el. Kevesebbet, mint a piaci tőkearányos index, de nem sokkal. Ez pontosan azt bizonyítja, hogy a növekedés nem csak néhány kiválasztott vállalat részvényéről szól.

És nem csak a nagyvállalatokról van szó. Az amerikai középvállalatok (S&P 500 Mid Cap 400) az év eleje óta megközelítőleg 6%-kal emelkedtek.

Az európai nagyvállalatok 5,15%-os pluszban vannak. A japán részvények (!) több mint 8%-os pluszban vannak idén.

A kisebb vállalatok és a feltörekvő piacok (ahol Kína a legnagyobb probléma, a többi piac viszont szépen teljesít) részvényei szintén meglehetősen jól teljesítenek, bár nem annyira, mint az előzőkben felsorolt vállalatok részvényei.

A részvénypiacok jelenlegi szárnyalása tehát nem kizárólag néhány menő márkanévnek vagy vállalatnak köszönhető. Nagyon széles körben és egyre növekvő számú egyéni vállalatot érint, de különböző szegmenseket is (szaknyelven "market breadth" azaz piaci szélesség).

A fő hajtóerő a növekvő nyereségük. Ez pedig történelmileg pozitív jel a jövőbeli fejlődésükre nézve.

Csak valószínűségekről beszélünk, és senki sem garantál semmit. Vajon jöhet-e korrekció? Persze. Esetleg egy medvepiac? Az is lehet. Az Nvidia túlvásárolt? Valószínűleg igen.

De a globális részvénypiacok nagyon jó formában vannak, és ha Ön kellően diverzifikált, és helyesen meghatározott, a kockázatvállalási képességének és hajlandóságának (volatilitás jelenléte miatt) megfelelő allokációval rendelkezik, akkor tényleg nincs oka pánikra és meggondolatlan döntések meghozatalára a portfóliójával kapcsolatban.