A részvényárak a kereslet és a kínálat alapján emelkednek és csökkennek. Ha egy részvényt többen akarnak venni, mint eladni, akkor az árfolyam emelkedik. Ez fordított esetben is igaz, tehát amennyiben többen akarnak inkább eladni egy részvényt, mint venni, ez esetben az ár csökken.

Azonban annak megjövendölése, hogy egy adott részvényt többen akarnak-e eladni vagy megvenni, részletesebb kutatást igényel. Egy részvény megvásárlásának számos oka lehet, a túl alacsony ártól kezdve egy új termékcsalád bevezetésén át a piaci visszaesésből való profitálás vágya. A részvénypiac működésének megértése az első lépés a részvények fel- és lejtmenetét okozó tényezők megértéséhez. 

Miért emelkedik a részvények árfolyama?

A részvények hosszú futamú, előre meghatározott lejárati idő nélküli értékpapírok. Egyszerűbben fogalmazva, a részvények egy fizikai vállalatban való tulajdoni részesedést jelentenek.

A befektetők a tőzsdén nyilvánosan jegyzett vállalatok részvényeit egy ármegállapítási folyamaton keresztül (árverésekhez hasonlóan) vásárolhatják vagy adhatják el. Az eladók közzéteszik azokat az árakat, amelyeken értékesíteni kívánják részvényeiket, és a vevők hasonlóképpen közzéteszik azokat az árakat, amelyeken meg kívánják venni azokat. A vételi és eladási árak közötti különbözetet angolul „bid-ask spread“-nek nevezik.

A kínálat a részvényeiket értékesíteni kívánó befektetők számából adódik a kereslet pedig a részvényeket vásárolni szándékozó befektetőkéből. Amikor a kért árat fizetni hajlandó vevők száma meghaladja az ezen az áron eladni hajlandó befektetők számát, a részvények ára a többi értékesítő által igényelt szintre emelkedik. A szemléltetés érdekében egy leegyszerűsített példán keresztül mutatjuk be, hogyan működik a kereslet és a kínálat a piacon:

A kereslet és a kínálat példája

Vevők

• Márk 100 euróért hajlandó megvásárolni egy részvényt.
• Ingrid 110 euróért hajlandó megvásárolni egy részvényt.
• Jázmin 120 euróért hajlandó megvásárolni egy részvényt.

Értékesítők

• Tamás 110 euróért hajlandó eladni egy részvényt.
• Az első közzétett kereskedés 110 eurós áron történik, amikor Ingrid részvényt vásárol Tamástól.
• Ádám 120 euróért hajlandó eladni egy részvényt.
• Ez a kereskedés akkor valósul meg, mikor Jázmin belép a piacra, és 120 eurót fizet.

Ez a példa azt illusztrálja, hogy a befektetői kereslet hogyan növelheti a részvények árfolyamát. A 110 eurós első kereskedés után egyetlen eladó sem hajlandó elfogadni ilyen alacsony árat. A következő kereskedésre 120 eurós árfolyam mellett kerül sor, mivel a magasabb árat fizetni hajlandó vevők száma meghaladja az alacsonyabb áron eladni hajlandó eladók számát.

Mi teszi a részvényt értékesebbé? 

Amennyiben többletkereslet lép fel (azaz több a vevő, mint az eladó), ami végső soron növeli a részvény árfolyamát, akkor a részvény attraktívabb a potenciális befektetők számára. 

A keresletet mozgató egyik tényező a vállalat értékelése. A vállalatokat többféleképpen lehet értékelni. A vállalat értékének kiszámításakor figyelembe vett két gyakori mutató az egy részvényre jutó nyereség (EPS), amely a vállalat nyereségességét mutatja, valamint az árfolyam/nyereség arány (P/E), amely a vállalat részvényárát osztja az egy részvényre jutó nyereséggel.

Nyereségesség és a részvények iránti érdeklődés

Az egy részvényre jutó nyereség (EPS) a vállalat nyereségességét mutatja. Ez egyúttal az adott iparág más vállalataihoz való összehasonlítás mutatója is. Ha például egy vállalat ugyanabban az iparágban kétszer olyan nyereséges, mint versenytársai, akkor nagyobb valószínűséggel kelti fel a befektetők érdeklődését.

Az EPS-t úgy számítják ki, hogy a vállalat nyereségét elosztják a forgalomban lévő részvények számával. Amennyiben a Techzilla vállalat a tavalyi év során 1 millió eurós nyereséget ért el, és egymillió részvény volt forgalomban, akkor az EPS 1 euró lenne. Ha az idei év során 2 millió eurós nyereséget ér majd el, és ez év alatt egymillió részvénye van forgalomban, akkor az EPS értéke 2 euróra emelkedik.

Hasonlítsuk össze a Financex vállalatával, amelynek tavaly 10 millió eurós nyeresége és 20 millió kibocsájtott részvénye volt a piacon, így a Financex részvényenkénti eredménye mindössze 50 cent volt, annak ellenére, hogy az összesített eredménye magasabb volt, mint a Techzilláé. Amennyiben a Financex idén 15 millió eurós nyereséget ér el 20 millió forgalomban lévő részvény mellett, akkor az EPS 75 cent lesz. 

Az egy részvényre jutó eredménymutatóból azonban hiányzik az értékelési elem. Nem veszi figyelembe a részvények árfolyamát, így semmit sem mond arról, hogy mennyire jövedelmező az ilyen részvényekbe való befektetés. Ha az egyik vállalat részvényenkénti hozama 2 euró, de a részvény ára 100 euró, míg a másik vállalat részvényenkénti hozama 0,75 euró, és a részvény ára 30 euró, akkor értékelési szempontból a második részvény az alacsonyabb EPS ellenére is kedvezőbb.

Ezért van szükség arányossági mutatók használatára az értékelés megállapításához. A legismertebb közülük az úgynevezett P/E arány, amely a részvényárfolyamot és az egy részvényre jutó nyereséget hasonlítja össze.A P/E egyszerűen a részvény árfolyamát osztja az EPS-ével. Amennyiben a Techzilla részvényárfolyama 100 euró, az EPS pedig 2 euró, akkor a P/E-arányos értéke 50. Amennyiben a Financex részvényeinek ára 30 euró, az EPS mutató pedig 75 cent, akkor a P/E arány 40.

A Financex részvényei költséghatékonyabbak. Egyszerűen fogalmazva, egy olyan vállalat, amelynek P/E aránya alacsonyabb az azonos iparágon belüli versenytársakhoz képest, vonzóbb lehet a befektetők számára, mivel részvényei valószínűleg alulértékeltek.

A P/E arány azonban messze nem az egyetlen tényező, amelyet figyelembe szükséges venni a részvények kiválasztásánál. Például még az erős cash flow-val, de alacsonyabb árbevétel-növekedéssel rendelkező minőségi vállalatok P/E-aránya általában alacsonyabb, mint az erős árbevétel- és nyereségnövekedéssel rendelkező vállalatoké. Ne fektessen be kizárólag ezen mutató alapján.

Miért emelkednek és esnek a részvénykárfolyamok?

Míg az egy részvényre jutó nyereség és a P/E arány a vállalatok értékelésének standard mutatói, számos más tényező is befolyásolhatja egy részvény árfolyamának növekedését vagy csökkenését. Ezek közül néhányak:

• Külső (exogén) események
• Makrogazdasági környezet
• Aktuális piaci tendenciák
• Technikai tényezők

Külső (exogén) események

Az értékelés, a technikai elemzés és más tényezők néha nem olyan fontosak, mint a globális események. Nagy félelem vagy pánik idején (pl. a jelenlegi ukrajnai háború vagy a koronavírus globális világjárvánnyá nyilvánítása) a befektetők hajlamosabbak eladni a részvényeket, függetlenül az értékeléstől vagy a nyereségtől.

Hasonlóképpen, nagy optimizmus idején a részvények akkor is hajlamosak emelkedni, ha a hagyományos mutatók alapján túlértékeltnek tekinthetők. Ezeket az eseményeket külső (exogén) eseményeknek nevezzük, mivel a tipikus modelleken kívül esnek.

Makrogazdasági környezet

Bármely gazdasági tényező, amely csökkentheti a vállalat nyereségességét, a részvényárfolyam csökkenését is okozhatja. A részvényárfolyamok alakulására leginkább ható makrogazdasági adatok közé tartoznak a kamatlábak, a gazdasági növekedés, az infláció és így tovább.

Aktuális piaci tendenciák

Néha a részvények egyszerűen azért emelkednek, mivel emelkedő tendenciában vannak. A "momentum investing" vagy "relatív erősségű befektetés" néven ismert stratégiában a befektetők növekvő vállalatok részvényeit vásárolják meg, és értékesítik azokat, amelyekről úgy vélik, hogy elérték a csúcspontjukat. Ez a lendület önmagára épül: az extra kereslet még magasabbra hajtja a növekvő vállalatok részvényeinek árfolyamát. A részvények kiválasztásakor a kereskedők a hagyományos értékelési mutatók helyett a piaci tendenciákat követik.

A befektetők igyekeznek korán felismerni a piaci tendenciákat, hogy maximalizálják azt az időt, amíg profitálhatnak belőlük és lerövidítsék a hanyatló részvények tartási idejét. Az ebből a stratégiából származó nyereség meglehetősen változékony lehet, mivel a megfelelő piaci időzítésen áll és bukik. Vannak olyan eszközök, amelyek segíthetnek semlegesíteni ezeket a kockázatokat, de semmiképpen sem lehet kiküszöbölni őket.

Technikai tényezők

A piaci szereplők mindegyike használja a piaci adatokat annak meghatározására, hogy mely részvényeket mikor érdemes megvenni. A technikai elemzés csak az árfolyammozgásokra támaszkodik, amelyeket a befektetők gyakran grafikonokon követnek nyomon, anélkül, hogy más értékelési tényezőket figyelembe vennének. Megpróbálják azonosítani az ármozgások tipikus mintáit a grafikonokon, amelyekből megtudhatják, hogy milyen lesz a jövőbeli fejlődés.

Hogyan határozhatjuk meg a részvényárfolyamok növekedésének idejét?

A részvények értékelésének minden módszere ellenére nem lehet teljes biztonsággal megjósolni, hogy a részvények értéke mikor fog emelkedni vagy csökkenni. Hosszú távon azonban a részvénypiac általános tendenciája felfelé mutat. Amikor olyan részvényeket keresünk, amelyek árfolyama emelkedni fog, a legjobb, ha azokat a tényezőket értékeljük, amelyek hajlamosak hatni az árak emelkedésére. Ezek közül néhányat fentebb már ismertettünk.

Bár bizonyos tényezők jelezhetik a részvények jövőbeli mozgását, a legjobb megközelítés a hosszú távú, diverzifikált portfólió tartása. Ez a befektetés lényege, és történelmileg is ez a legjobban bevált megközelítés. Ahelyett, hogy mindent egy lapra tennének fel, a sok részvény és különböző eszközosztályok birtoklása segíthet a portfólió értékének éles változásainak kiegyenlítésében. Végül is, ha egy részvény váratlanul összeomlik, az összes többi kitart.