Szeretem azt az érzést, amikor felmászom a fára vagy egy létrára, és a cseresznyét egyenesen a számba szüretelhetem. Hosszú percekig ízlelgetni a fa édes termését, és a magokat hanyagul a magasból a földre köpködni. A nagyapámmal, Ferdinánddal töltött gyermekkoromat juttatja eszembe, akinek gyönyörű cseresznyefája volt és a fa árnyékában a nagyanyámmal együtt egy padon ülve viccből fütyörészésre próbált késztetni.

Fiatal korában Voderady, egy Szlovákia területén található község, környékén szedett cseresznyét, amit aztán egészen Párizsig szállítottak a megrendelőknek, és hogy ne egyék meg a cseresznyét szedés közben, fütyülniük kellett 😊.

Két évvel ezelőtt, a cseresznye szezon végén, amikor még mindig rengeteg cseresznye volt a fán, észrevettem, hogy az egyik szomszédom 5 euróért (nagyjából 2 ezer forinttért), árul egy kiló cseresznyét. Akkor azt mondtam magamban, hogy a következő évben, hogy ne maradjon annyi cseresznye, ami aztán a gyepre hullva veszik oda, a fiaimmal (11 és 13 évesek) utcai cseresznyeárusítást rendezünk, és megtanítom őket a vállalkozás alapjaira. Hiszen az egésznek az értékesítés a legfontosabb része.

Sok ember rendelkezik nagyszerű ötletekkel. Nagyszerű terméket vagy szolgáltatást képesek létrehozni, viszont ellentmondásos módon gyakran sikeresebbek azok, akiknek silányabb a termékük, de képesek azt remekül értékesíteni. Ezért is fontos számomra, hogy gyermekeinkben már egészen kicsi koruktól kezdve neveljük az kereskedelmi szellemet. Sajnálatos módon a legtöbb iskolában erre nem tanítják őket.

Sajnos a tavalyi fagy miatt két évet kellett várnom erre a lehetőségre, de a türelem meghozta gyümölcsét. Egy nagyon korai cseresznyefát ültettem, amelynek a gyümölcse az elsők között érik be Szlovákia területén. Ezért is értékes még mindig sokak számára. Amikor beérett, megkérdeztem a fiúkat, hogy akarnak-e cseresznyét árulni az utcán. Amikor meghallották, hogy mennyiért árulják a piacon, csak lelkesen bólogattak, és leszedték az első négy tál cseresznyét - egyenként 330 grammot.

Első lecke: az ügyfél megszólítása a legnagyobb akadály a gyermekek számára

Az első lépésünk egy csalogató szövegű reklámtábla készítése, egy kisebb asztal és cseresznyével teli tálak beszerzése volt, majd az utcán való elhelyezésük, hogy mindenki láthassa azokat. De a fiúk hirtelen eltűntek. Elszégyellték magukat. Amikor megtaláltam őket, azt mondtam nekik, hogy álljanak oda, és aktívan kínálják a cseresznyét a szomszédoknak. Csak egy mondatot kellett mondaniuk: „Jó napot, szeretne egy kis cseresznyét?”. Viszont ehhez egy kis bátorság is kell.

Ehelyett inkább a kerítés mögé bújtak, és figyelmesen lesték, hogy megáll-e valaki a cseresznyével megrakott asztalkánál. Ezért úgy döntöttem, hogy én bemutatom nekik, hogyan is kell ezt csinálni, és magam is kiálltam az utcára. Megállítottam az első szomszédom, aki arra járt, és megszólítottam azzal a bűvös varázsigével. Szerencsém volt. A szomszéd mind a 4 csomagot megvette. 🤑

Látniuk kellett volna. A fiúk sprinteltek, hogy még több cseresznyét szedjenek. Később, amikor csak tehették, elfoglalták a helyemet a cseresznye standnál, és türelmetlenül várták, hogy valaki elsétáljon mellettük, hogy aktívan kínálhassák őket cseresznyével.

Második lecke: a vásárlás akadályainak kiküszöbölése a vásárlók számára

Az első napon a srácok elvesztettek néhány vásárlót, mivel azoknál nem volt készpénz. A kutyát sétáltató szomszédok gyakran nem hordanak maguknál pénzt. Ezért megkérdeztem a fiúkat, mit tehetnének, hogy ne veszítsék el azokat a vásárlókat, akiknél éppen nincs készpénz.

Misi rögtön rájött: „Apa, kinyomtathatunk egy QR-kódot, amivel fizetni tudnak nekünk.” Mindkét fiú már rendelkezik mBank-fiókkal, és telefonon vagy kártyával is fizetnek. Az alkalmazásnak van egy nagyszerű funkciója, amely lehetővé teszi, hogy QR-kódot generáljon, amely megkönnyíti a fizetést egyenesen a számlára.

Elküldtem Misit, hogy menjen és nyomtassa ki a QR- kódot. Nagyon örültem és meglepődtem, amikor előállt az ötlettel, hogy a QR-kódot két tál árával együtt nyomtassuk ki egy papírra. Okos fickó.

A második napon 3 mobilfizetésük volt, és 7,5 euróval többet kerestek. Ennek a tapasztalatnak köszönhetően tudják, hogy a nagyobb forgalom érdekében meg kell könnyíteniük a vásárlók számára a fizetést. A fiúknak két nap alatt összesen 40 eurós, megközelítőleg 16 ezer forintos forgalmat sikerült elérniük.

Harmadik lecke: hogyan kerestek pénzt a srácok minőségi marketinggel

Megkérdeztem a srácokat, hogyan tudatják az emberekkel, hogy cseresznyét árulnak? Először azt javasolták, hogy tegyenek ki hirdetéseket a környékünkön lévő oszlopokra. Jó ötlet, de nem épp a legideálisabb megoldás. Ezért egy másik kérdéssel próbáltam őket egy hatékonyabb megoldás felé terelni. Talán egyszerűbben, túl nagy erőfeszítés nélkül is megoldható lenne. Egy online megoldásra lenne szükség, hogy elérjük a szomszédokat a közösségünkben.

A fiam azt javasolta: „Apa, írj nekik egy hírlevelet, hogy cseresznyét árulunk!" (Itt egy kis polgári társulást vezetek, az „OZ Hrušovot”, amelynek köszönhetően körülbelül 190 e-mail címmel rendelkezem). Nem pont erre gondoltam, viszont van egy Facebook oldalunk, amit egy csomó szomszédunk követ. Szóval kitettünk oda egy posztot, ami így szólt: „Sziasztok, a Hrusovi utcában most akciós a cseresznye. 2,5 euró / 300g-os csomag, vagy egyszerűen csak csengessetek be és rendeljetek még többet. Mit gondoltok, vajon a srácok képesek lesznek elég pénzt keresni egy számítógépre?".

Felkerestük a szomszédunkat, aki a Facebook-profilt kezeli, és posztoltuk a bejegyzést, amelyhez egy képet is csatoltunk. Hamarosan sok „like” jelent meg alatta, sőt, egy vásárló még egy kommentben is pozitívan nyilatkozott rólunk!

Egy nappal később beugrott egy vásárló. 50 eurót fizetett 10 euró értékű cseresznyéért, és azt mondja a fiúknak: „Remélem, hogy sikerül összegyűjtenetek a pénzt a számítógépre!”. Misi úgy repült, mint a szélvész, hogy elújságolja nekünk a hírt: "Apaaaaaa. 50 euróóót kaptaaam!!! Valószínűleg egy szomszéd lehetett, aki olvasta a bejegyzésünket, mert tudta, hogy a számítógépre gyűjtjük a pénzt”.

Az üzenet eljutott a potenciális vásárlókhoz! Az online marketing leckéje telitalálat volt. (Szomszéd úr, köszönöm!). 

A fiúk megtanultak egy profi trükköt is. Mivel magasabb célt kommunikáltak az üzletükkel kapcsolatban, a vevő hajlandó volt magasabb összeget is fizetni.

Negyedik lecke: A disztribúció és az első kudarc

Többször bátorítottam a fiúkat, hogy próbáljanak ki különböző értékesítési technikákat. A legelső lehetőség pénteken kínálkozott, amikor az első posztra azonnal válaszolt egy kolléga a Finaxból, aki megkérdezte, hogy vállalnánk-e kiszállítást a munkahelyre.

A fiúk természetesen reagáltak a keresletre. Négy tálat készítettek, és annak ellenére, hogy péntek volt, és az iroda majdnem kongott az ürességtől, három tálat is sikerült eladniuk, +7,5 euró.

A hétvégén azonban azt terveztem, hogy módosítom az értékesítési pontot. Rövid sétára lakunk a verkenyei temetőtől, ahol az ő korukban én a nagymamámnak segítettem gladiolákat (kardvirágokat) árulni. Arra számítottunk, hogy ott nagyobb lesz a forgalom. Úgyhogy összepakoltunk és elindultunk.

A temető előtt segítettem nekik felállítani a „standunkat”, és elmentem elintézni néhány dolgot. A fiúk 45 perc múlva hívnak: „Apa, gyere értünk, itt gyenge a forgalom, csak 14 euró a bevétel”.

Visszafelé menet megkérdeztem őket: „Mit gondoltok, miért ment jobban a házunk előtt?" Ezek voltak az észrevételeik:

👉 A temetőbe főleg idős emberek jártak, akiket nem érdekelt a cseresznye, mivel nem volt annyi pénzük.
👉 Nem voltak annyi ember, mint amennyire számítottak - egy szombati napon, szép időben a temetőben...
👉 Nálunk főleg azoknak árulták a cseresznyét, akik autóval mentek arra, és volt pénzük, a temető bejárata előtt pedig csak a gyalogosokat szólították meg.

Kiváló megfigyelés. Plusz az a tény, hogy magukra voltak utalva és az otthon biztonságos falain kívül próbáltak érvényesülni. Ezt nagyon nagyra értékelem és nagyszerű élménynek tartom. Az 🍒 eladásból származó bevétel az első 4 napban kb. 187 euró (nagyjából 75 ezer forint) volt. 😎 Szándékosan beszélek bevételről, mivel másnap a srácok leckét kaptak a költségekről és a profitról.

Ötödik lecke: Mik a valós költségek?

A vacsora közben megkérdeztem a gyerekeket, hogy mégis melyek voltak a cseresznye eladásának valós költségei. A fiam első válasza azonnal felkeltette az érdeklődésemet - az idő. Mondom, nagyon helyes, és vajon miért? „Azért, mert játszhattam volna, vagy csinálhattam volna helyette valami mást, amit épp a kedvem tartja". Határozottan ez is szerepelt a költséglistámon, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ez lesz az első dolog, ami szóba kerül. Szóval biztattam őket, hogy elárulják milyen további költségekkel is járt?

👉 Villany (a szivattyút a cseresznyefa öntözésére használtuk - de azt amúgy is én fizettem).

👉 Tálak - volt otthon néhány régi gulyástálunk és néhány tál, amit anyukámtól kaparintottunk meg. Később azonban újakat kellett vennünk, kétszer 8db-ot 1,49 euróért (szép kis összeg pár tálért). Később kiszámoltuk, hogy mennyibe is került egy eladott tál.

További költségek nem kerültek szóba. Előző nap azonban a cseresznyét az egyik barátjukkal árultak, akivel egyenlően osztoztak a bevételen, pontosan úgy, ahogy mindent együtt csináltak. Kérdezem hát tőlük, hogy ez vajon költségekkel járt-e a számukra? - "Igen”. Erre én: „És ő a társatok volt, vagy az alkalmazottatok?” Itt elmagyaráztam nekik a kettő közötti különbséget, és megegyeztünk abban, hogy mivel egyenlően osztoztak a nyereségen, partner volt. Végül megkérdeztem tőlük, hogy mikor volt kifizetődőbb alkalmazottakat felvenni, és mikor kifizetődőbb, ha partnerként dolgoznak.

Az idősebb fiú azt válaszolta: „Sokkal jövedelmezőbb, ha olyan alkalmazottaim vannak, akiknek kevesebbet fizetek, mikor nagyobb árbevételt várok”.

A fiatalabb fiú: „Jövedelmezőbb, ha van egy társam, ha nem tudom előre, hogy mennyi lesz az árbevétel, mert az is előfordulhat, hogy az árbevétel alacsonyabb lesz, és így nem kell fizetést adnom neki.”

Ez volt hát a cseresznye 🍒 „lecke”, és egyben azt is elmagyaráztam nekik, hogyan is van ez valójában a Finax vállalatnál, és miért vagyok ott egyszerre tulajdonos/társ és alkalmazott is. 😉

Hatodik lecke: Hogyan tanítottam a gyerekeknek különféle értékesítési technikákat

Az első nap után a fiúk megértették, hogy különbség van az utcára kitett táblára írt felirat, miszerint cseresznyét árulunk, és aközött, hogy valóban odakint állnak és vásárlóra "vadásznak". Az eladások mennyisége körülbelül négyszer-ötször magasabb volt, amikor személyesen kínálták a cseresznyét a járókelőknek. Az emberek elhitték a történetüket. Mégis ki ne venne cseresznyét a gyerekektől, ha azok széles mosollyal az arcukon kínálják azt...

Ezért megkérdeztem őket, hogy meg szeretnének-e még néhány trükköt tanulni, hogy többet adjanak el és ezáltal növeljék a bevételeiket. Örömmel töltött el, hogy lelkesek voltak, és nem féltek új dolgokat kipróbálni.

👉 Az első dolog, amit mondtam a srácoknak, hogy amikor egy darab tálat kínálnak, a vásárló csak egyetlen tálat vesz. Ezért elkezdtek nagyobb tálakat kínálni, dupla adaggal, dupla áron. Ez bejött. A vásárlók kb. 30%-a vette meg a nagyobb tál cseresznyét.

👉 A másik dolog az volt, hogy amikor egy vendég egy tál cseresznyét kért, több tál cseresznyét kellett volna kínálniuk neki. Az volt a feladatuk, hogy dicsérjék a cseresznyét, hogy milyen édes, hogy sajnálja a vásárló, hogy csak egy tálat vett. Illetve, ha egy pár vásárolt cseresznyét, vagy többen voltak a kocsiban, akkor meg kellett volna próbálniuk minden személynek egy-egy tálat kínálni. Ez is működött. Négy-öt vásárlónak több tállal sikerült eladniuk, mint amennyit eredetileg kértek.

👉 Végül még azt tanácsoltam nekik, hogy tartsanak egy kis tányér cseresznyét az eladásra szánt tálak mellett, hogy a potenciális vásárlók megkóstolhassák azt és így meggyőzhessék őket, hogy tényleg nagyon finom és érdemes többet vásárolni belőle.

Az apró dolgoknak számítanak, de ezek az apróságok jelentik a különbséget egy jó és egy rossz értékesítő között. A jó értékesítő pontosan oda irányítja az ügyfelet, ahová szeretné. Így tanulták meg a fiúk, hogy mit jelent az upsell (több termék eladása egy vevőnek), és mi a különbség az upsell és a crossell (egy másik termék eladása egy meglévő vevőnek, aki már vásárolt egy terméket) kifejezések között.

Még az egészen apró dolgok is nagy különbséget jelenthetnek a gyermekeknél

Hogyan is alakult az egész? Az én szemszögemből nézve a gyerekek a saját tapasztalataikon keresztül tanulnak a legjobban. Legyünk őszinték. Ki szereti, ha leckékkel traktálják? Még a főiskolán tanult szakkifejezések nagy részét is rég elfelejtettem. Csak az maradt meg a fejemben, amit kipróbáltam és megtapasztaltam.

A cseresznyéből belaktunk, lefagyasztottuk, szétosztottuk a szülőknek, a maradékot pedig sikeresen eladtuk. A fiúk összesen majdnem 200 eurót kerestek, ami szép összeg, és csodálatos emlékük maradt belőle. A fa kong az ürességtől, és az idén nem fog rothadt cseresznye hullani a gyepre.

A cseresznyének köszönhetően megtanítottam őket:

👉 hogyan kell árut kínálni, hogy eladhassák azokat,
👉 hogyan kell megkönnyíteni a vevők számára a vásárlást,
👉 hogyan működnek az értékesítési csatornák,
👉 milyen költségekkel kell szembenézniük a kereskedelmi tevékenységük során,
👉 hogyan javíthatják értékesítési technikáikat.

Ha Ön is meg szeretné tanítani gyermekeit a pénzzel kapcsolatos ismeretekre, akkor kezdetben ezeket az élményszerű tapasztalatszerző kalandokat ajánlom.

Utóirat: Ezt a történetet a LinkedIn-profilomon keresztül (SK) tettem közzé, és több része is az eddigi legsikeresebb bejegyzéseim között szerepel. Az emberek rendkívül nagy érdeklődést mutattak a történet iránt, ezért úgy döntöttem, hogy egy blogbejegyzés formájában is megosztom, hogy azok se maradjanak le róla, akik nem látogatják a LinkedIn hálózatát. Aki mégis, ne felejtse el bekövetni a profilomat, hogy le ne maradjon több hasonló történetről.