Mi az infláció

Az infláció minden gazdaság szerves része. De bizonyos kihívásokkal is járhat. A túl magas infláció a vásárlóerő csökkenését okozhatja, míg a túl alacsony infláció a gazdasági növekedéssel kapcsolatos problémákra utalhat. Az infláció optimális szintje szükséges a gazdaság stabilitásához és egészségéhez, és azt az egyes országok központi bankjai szorosan nyomon követik.

Ezen blogbejegyzésünkben az infláció okaival, mérésének módjával és a hatásai elleni védekezéssel foglalkozunk majd. Az infláció és annak kiváltó okainak megértésével jobban felkészülhet arra, hogy a mindennapokban megalapozott pénzügyi döntéseket hozzon.

Mi okozza az inflációt

A Wikipédia szerint az infláció kifejezés a termékek és szolgáltatások árának növekedésére utal egy gazdaságban, ami a pénz vásárlóerejének csökkenését eredményezi.

Az árak növekedésével a pénz értéke idővel csökken. Más szóval, ugyanazért a pénzösszegért ma kevesebbet engedhet meg magának, mint egy évvel korábban. Az infláció tehát csökkenti a pénz vásárlóerejét, ami jelentős hatással van az emberek életére és a gazdaságra.

Tegyük fel, hogy két ember, az egyik havi nettó 600 ezer forintot, a másik havi nettó 500 ezer forintot keres. Lássuk, hogyan befolyásolja a vásárlóerejüket egy 3%-os infláció.

• 1. év: Az egyik személy nettó 600 ezer forintot keres.
• 2. év: Az árak 3%-kal emelkednek, viszont ő ugyanannyit keres.

Feltételezzük, hogy a személy havonta 400 ezer forintot költ a szükségleteire (lakbér, élelmiszer, közüzemi szolgáltatások, állandó átutalási megbízások stb.).

• Az 1. évben megengedheti magának, hogy 400 ezer forintért bizonyos mennyiségű árut és szolgáltatást vásároljon.
• Viszont a 2. évben a 3%-os infláció miatt ugyanezek az áruk és szolgáltatások már 412 ezer forintba kerülnek majd.

Ha a jövedelem nem változik, azaz 600 ezer forint marad, akkor az adott személy a számlák kifizetése után havonta 12 ezer forinttal kevesebbet tud költeni vagy félretenni. Ez a 12 ezer forint a megélhetési költségek növekedését jelenti. A 600 ezer forintos jövedelmével megengedheti magának, hogy ugyanannyi árut és szolgáltatást vásároljon 582 524 forintért, mint egy évvel ezelőtt. A vásárlóereje tehát évi 17 476 forinttal csökkent.

Most vegyünk egy olyan személyt, aki havonta 480 ezer forintot keres.

• 1. év: Az illető 480 ezer forintot keres.
• 2. év: Az árak 3%-kal emelkednek, a jövedelme pedig változatlan marad.

Tegyük fel, hogy ez az ember a teljes fizetését, 480 ezer forintot, a nélkülözhetetlen szükségletekre költi.

• A 2. évben a havi bevásárlókosara a 3%-os infláció miatt 494 400 forintba fog kerülni.

Ha a jövedelem változatlan marad, az illető nem tudja majd megfizetni ugyanazokat az árukat és szolgáltatásokat, mint egy évvel korábban. Így kénytelen lesz csökkenteni a fogyasztását.

Az infláció mindenkit érint, azonban az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőkre nagyobb hatással van. A megélhetési költségek emelkedésével csökken a lakosság azon képessége, hogy ugyanazokat a termékeket vásárolja meg, kivéve, ha a fizetésük az inflációval azonos vagy annál nagyobb mértékben emelkedik az árakkal összhangban.

Ez az infláció egyszerűsített definíciója. A helyzet azonban, mint mindig, ennél egy kicsit bonyolultabb. Ezért haladjunk lépésről lépésre. Léteznek bizonyos okok, amelyek inflációhoz vezethetnek:

A pénz mennyiségének (készpénzállomány) növekedése

• Pénznyomtatás és -elosztás: amikor a nemzeti bank a forgalomban lévő pénz mennyiségét pénzügyi eszközök vásárlásával növeli, anélkül, hogy az áruk és szolgáltatások mennyisége növekedne. Természetesen ezek ára emelkedni fog, mivel több pénzzel rendelkezünk ugyanannyi termékre. Például a világjárvány idején a támogatási segélyek és a közvetlen kifizetések a pénzmennyiség és a kiadások növekedését okozták, ami inflációhoz vezetett.
• A Valuta leértékelődése: amikor a kormány csökkenti egy valuta értékét más valutákkal szemben (árfolyam), az importált áruk és szolgáltatások drágulnak. Ez csökkenti a vásárlóerőt és inflációt okoz.
• Hitelezés a bankokon keresztül: ha a bankok több hitelt nyújtanak, az több kiadást és beruházást okoz. Ha ez a fogyasztás gyorsabban nő, mint a termelés, akkor a nagyobb kereslet miatt emelkednek az árak.

Keresleti tényezők 

• Növekvő jövedelmek: a növekvő bérekkel együtt nő a fogyasztási hajlandóság, ami növeli az áruk és szolgáltatások iránti keresletet. Ha a termelés (kínálat) nem tud ugyanolyan gyorsan növekedni, az árak emelkednek, ami keresleti inflációt okoz. Vagy közgazdasági nyelven ez a jelenség akkor következik be, amikor az aggregált kereslet meghaladja az aggregált kínálatot.

Ajánlati tényezők 

• Ajánlati korlátok: a termelés vagy a disztribúció megszakadása hiányt okozhat, ami növeli az árakat. Például a világjárványhoz és a Szuezi-csatorna blokkolásához kapcsolódó ellátási láncok problémái jelentős áremelkedést okoztak. Ez kínálati oldali inflációhoz vezethet, amikor a kínálat csökkenése miatt emelkednek az árak.
• A kulcsfontosságú nyersanyagok hiánya: ha kevesebb alapvető termelési nyersanyag, például olaj, gáz vagy villamos energia áll rendelkezésre, a termelési költségek emelkednek. Az árrés fenntartása érdekében a vállalatok emelik az árakat a hétköznapi fogyasztók számára, ami költséginflációt okoz.

Beépített infláció

• Más néven bérinfláció, amely a jövőben várható infláció hatása miatt következik be. Ha például az emberek arra számítanak, hogy a jövőben magasabbak lesznek az árak, magasabb béreket követelnek, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében emeljék a termelési árakat. Ezt a fajta inflációt elsősorban a bérek és az árak közötti kölcsönhatás hajtja, ami előre tolhatja az inflációs ciklust. 

Hogyan hat az infláció a zsebünkre 

Az infláció a gazdasági élet számos aspektusát és döntését befolyásolja, például a költekezést, a megtakarítást, a befektetést és a hitelfelvételt. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik az infláció, ismernünk kell az árindexeket, és elemeznünk kell a hatás konkrét példáit. 

Hogyan mérjük az inflációt?

A fogyasztói árindex (CPI) a fogyasztói árak átlagos változását méri az áruk és szolgáltatások kosaráért fizetett fogyasztói árak időbeli változását.  

Az infláció szempontjából lényeges mutató, mivel azt követi nyomon, hogy a lakosság megélhetési költségei miként emelkednek. Ez azt jelenti, hogy ha a CPI 3%-kal nő, akkor a gazdaságban az árak átlagosan 3%-kal emelkednek. 1992 és 2023 között az átlagos éves inflációs ráta Magyarországon 8,9% volt.

Az infláció kiszámítása a fogyasztói árindex alapján történik - a fogyasztói kosár mai és múltbeli árait hasonlítja össze. A fogyasztói kosár a háztartások által átlagosan vásárolt áruk és szolgáltatások mintája. Ez a fogyasztói kosár olyan dolgokat tartalmaz, mint az élelmiszerek, a ruházat, a közlekedés és az egészségügyi ellátás. Ezeknek a tételeknek az árait aztán az infláció mértékének meghatározásához időben követik nyomon.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy mindannyian másképp érezzük az inflációt, mivel különbözőek vagyunk, és különböző szükségleteink vannak. Ezt nevezzük egyéni vagy személyes inflációnak.

Ha például valaki jövedelmének nagy részét egészségügyre (gyógyszerekre, vitaminokra, kezelésekre) költi, és ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak az árai gyorsabban emelkednek, mint más termékeké, akkor az egyéni infláció magasabb lesz, mint a gazdaság általános inflációja (fogyasztói árindex - CPI). Ezzel szemben, ha valaki többet költ elektronikai cikkekre, és az árak csökkennek, akkor alacsonyabb egyéni inflációt fog tapasztalni, mint a fogyasztói árindex.   

Íme egy példa arra, hogyan nézhet ki egy ilyen fogyasztási kosár, ha a nagyobb tételekre összpontosítunk:

• Lakhatás: bérleti díj, közüzemi díjak vagy kisebb javítások 
• Élelmiszerek és italok: élelmiszervásárlás és étteremben való étkezés
• Közlekedés: autóvásárlás, tankolás, tömegközlekedés.
• Egészségügyi ellátás: egészségbiztosítás, orvosi szolgáltatások vagy gyógyszerek és vitaminok.

Az infláció pozitív és negatív hatásai

Fogyasztás

• Negatívum: ha magas az infláció, a pénzünkből nem tudunk annyit vásárolni, mint korábban. Például a tavalyi év során 40 000 forintért vásárolt egy hetente, de az infláció miatt ma ugyanez a bevásárlás idén már 48 000 forintba fog kerülni.
• Pozitívum: az infláció arra ösztönözhet, hogy korábban döntsünk a vásárlás mellett. Ha például tudja, hogy egy laptop ára jövőre várhatóan 5%-kal lesz magasabb, akkor inkább most veszi meg, hogy ezáltal pénzt takarítson meg.

Megtakarítás

• Negatívum: a magas infláció csökkenti a megtakarítások értékét. Képzelje el, hogy van 2 millió forint értékű megtakarítása. Ha az infláció 10%-os, akkor a megtakarításából annyit vásárolhat, amennyiért egy évvel ezelőtt 1 818182 forintot fizetett volna. Más szóval, a megtakarításai reálértéke csökken az infláció súlya alatt.
• Pozitívum: az infláció hatására az emberek hajlamosabbak befektetni, hogy megtakarításaik hozama fedezze az infláció okozta értékcsökkenést. Például ahelyett, hogy 400 000 forintot hagyna egy 1%-os kamatozású megtakarítási számlán, megtakarításait olyan alapba fektetné, amely potenciálisan 5-7%-os hozamot képes elérni, ami megvédi a pénzét az emelkedő árakkal szemben. 

Reáljövedelem 

• Negatívum: ha a jövedelme nem növekszik az inflációval összhangban, a reáljövedelem csökkenni fog. Ha például a fizetése 2%-kal nő, de az infláció idén 4%, a reáljövedelme valójában 2%-kal csökken, és kevesebb árut és szolgáltatást tud majd vásárolni, mint egy évvel ezelőtt.
• Pozitívum: ha azonban a jövedelme az inflációval szemben nagyobb mértékben nő, akkor a vásárlóereje is nőni fog - a reáljövedelme növekedett. Tegyük fel, hogy a fizetése 5%-kal nő, az inflációs ráta pedig idén 2%. Ez azt jelenti, hogy több pénze van, amit elkölthet, megtakaríthat vagy akár be is fektethet. 

Pénzfelvétel

• Negatívum: ha az infláció magasabb, mint a hitel kamata, a hitelezők veszteséget szenvednek. Ha például 400 000 forintot ad kölcsön egy barátjának 3%-os éves kamattal, miközben az infláció 4%-os, a visszafizetett pénz kevesebbet fog érni, mint az egy évvel ezelőtt kölcsönadott összeg. Infláció idején a hitelezés kevésbé vonzó, és ez még az olyan nagy piaci szereplőkre is igaz, mint a bankok. Ez az egyik oka annak, hogy a kamatlábak az infláció idején emelkednek.
• Pozitívum: amikor az infláció magasabb, a hitelfelvevők örülnek. Ha Ön 4%-os kamatra vett fel hitelt, és az infláció 6%-ra emelkedik, akkor a visszafizetett pénz reálértéken - még a fizetett kamatok figyelembevétele után is - kevesebbet ér, mint a hitel felvételekor a tőke. Azok a hitelfelvevők, akik az alacsony kamatperiódusban vettek fel kölcsönt, reálértékben jól jártak a közelmúltbeli magas inflációs időszakkal.

Aktívák 

• Negatívum: a fix kamatozású eszközök, például a kötvények, magas infláció esetén veszítenek értékükből. Ha Ön olyan kötvényt birtokol, amely évente 3%-os kamatot fizet, de az infláció 5%-os, akkor befektetése a valóságban veszít az értékéből (még a kamatok beszámítása után is kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhat, mint egy évvel ezelőtt).
• Pozitívum: a fizikai eszközök, például az ingatlanok értéke általában az inflációval együtt növekszik. Például, ha Önnek van egy háza, amely tavaly 80 millió forintot ért, és az infláció idén 5%-os, akkor a háza hirtelen akár 84 millió forintot érhet. Más szóval, megvédi a vagyonát az értéknövekedéstől, sőt, az értékét akár még növelheti is. 

Az infláció jelentősen befolyásolhatja kiadásainkat, megtakarításainkat, reáljövedelmünket, a hitelfelvételt és a vagyonunkat. Az, hogy az infláció pozitív vagy negatív hatással van-e Önre, nagymértékben függ a szélesebb körű gazdasági feltételektől és a személyes körülményektől.

Forrás: Napkin Finance

Miért volt ilyen magas az infláció az elmúlt években?

Az infláció 2022-ben érte el az 1980-as évek óta nem látott magasságokat, amit a világméretű események és az azokra adott válaszlépések együttesen okoztak. A Covid-19 világjárvány játszotta ebben talán a legnagyobb szerepet, mivel gazdaságok leállását okozta, megzavarva a globális ellátási láncokat, beleértve számos gyár termelésének leállítását.

Erre válaszul a kormányok világszerte különböző támogatási programokat kezdtek el létrehozni, különböző ösztönzéseket biztosítottak, növelték a vállalkozások és a munkavállalók támogatását stb., így a világ egyrészt a termelés, azaz a kínálat csökkenését, ugyanakkor a háztartások rendelkezésre álló pénz állományának növekedése miatt a kereslet növekedését tapasztalta. Ez az egyenlőtlenség kétszámjegyűvé tette az inflációt.

Az egész helyzetet súlyosbították a geopolitikai feszültségek. Oroszország 2022 elején megszállta Ukrajnát, ami szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat eredményezett. Ennek következtében csökkent a világ olaj- és földgázellátása, ami nagymértékben felnyomta az energiaárakat.

Ezenkívül Ukrajna, mint az egyik legnagyobb gabonatermelő és -exportőr, hirtelen nem volt képes annyi gabonát exportálni, mint korábban, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett. Az üzemanyag és a mezőgazdasági termények drágulása dominóhatáshoz vezetett - ez a mindennapi termékek és szolgáltatások áraiban is tükröződött.

A magas infláció miatt az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) erőteljes kamatemelésbe kezdett a kereslet hűtése érdekében. Ezen erőfeszítések ellenére az infláció jóval magasabb maradt, mint a járvány előtti szint.

Hogyan védekezzünk az infláció ellen?

A pénz védelme az inflációtól átgondolt és észszerű megközelítést igényel. Az infláció elleni védekezés és a vagyon értékének megőrzése érdekében a különböző eszközosztályok emelkedő árakra adott reakcióinak megértése segíthet az eszközök értékcsökkenése elleni küzdelemben. Ezzel kapcsolatban a jövőbeni blogokban részletesebben foglalkozunk majd.

Az infláció elleni védelem egyik leghatékonyabb eszköze a befektetés. Az erős piaci pozícióval rendelkező vállalatok képesek módosítani termékeik árát, és a növekvő költségeket áthárítani a vásárlókra.

Ez a megoldás lehetővé teszi számukra az értékesítés és a potenciális nyereség növelését, különösen az infláció korai szakaszában. Ugyanakkor a cégek számára előnyös lehet, hogy az infláció során nagy mennyiségű aktívát birtokolnak, amelyek felértékelődése tükröződik a vállalat és annak részvényeinek összértékében.

Az infláció azonban kihívást jelenthet egyes vállalatok számára. Nem minden vállalat képes a nyersanyagok, a munkaerő és más inputok magasabb árait áthárítani az ügyfelekre. Az eredmény alacsonyabb árrés lehet.

A tartósan magas infláció a fogyasztói vásárlóerő csökkenéséhez vezet, ami csökkenti az áruk és szolgáltatások iránti általános keresletet. A gazdasági változásokra érzékenyebb vállalkozások, például az éttermek vagy a szálláshely-szolgáltatások esetében csökkenhetnek az eladások, amikor a fogyasztók úgy döntenek, hogy csökkentik kiadásaikat. 

E kihívások ellenére a részvények szilárd fedezetet jelentenek az infláció ellen. Történelmileg a részvénypiacok olyan hozamokat biztosítottak, amelyek közép- és hosszú távon is kényelmesen meghaladták az inflációt, lehetővé téve a befektetők számára, hogy hosszú távon ne csak megőrizzék, hanem még növeljék is vagyonukat és egyben vásárlóerejüket.

Ugyanakkor egyes iparágak és vállalatok jobban meg tudnak birkózni az inflációval. Például az olyan alapvető napi fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az élelmiszerek, az üzemanyag és a kozmetikai cikkek általában fenntartják a keresletet, ami ellenállóbbá teszi őket az inflációs nyomással szemben.

A diverzifikáció szintén rendkívül jelentős szerepet játszik az infláció elleni védelemben. Ahelyett, hogy csak néhány értékpapírra összpontosítana, és így befektetései csak néhány eszköztípusra korlátozódnának, több mint tanácsos a befektetéseket a lehető legszélesebb eszközportfólióra szétosztani. Ez a megközelítés nemcsak az inflációtól védi meg vagyonát, hanem a piaci kockázatot is kiküszöböli. Ha egy befektetés alulteljesít, a többi pótolja a veszteséget.

Végső soron a pénz infláció elleni védelme alapos átgondolást és hosszú távú stratégiai befektetést igényel. Ha megérti, hogy a különböző típusú eszközök hogyan reagálnak az inflációra, és diverzifikálja portfólióját, az segíthet megvédeni és potenciálisan felértékelni vagyonát a gazdasági bizonytalanság idején.